Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-1020. Törvényjavaslat, a kecskemét-tiszaughi h. é. vasut engedélyezése tárgyában

344 1020. szám. Melleidet az 1020. számú irományhoz. Indokolás, „a kecskemét-tiszaughi helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló törvényj avaslathoz. Kecskemét és vidékének fejlődő gazdasági viszonyai kívánatossá tették, hogy e kizárólag vasúti szállításra utalt vidék terményei forgalmi képességének emelése érdekében a legközelebbi vizi úttal a Tiszával is közvetlen vasúti összeköttetésbe hozassék. Ezen czél előmozdítása érdekében a megadott előmunkálati engedély alapján egy, a m. kir. államvasutak Kecskemét állomásától a tiszaughi révig, illetve a Tisza partjáig vezetendő h. é. vasút tervezete dolgoztatott ki. E vonal közigazgatási bejárása és az engedélyezési tárgyalások során egyfelől a vonal irányára és vezetésére, másfelől az építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre, melyek közül a lényegesebbeket a következőkben van szerencsém ismertetni. A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett kecskemét-tiszaughi 30-8 kim hosszú h. é. gőzmozdonyú vasútvonal szabványos nyomtávval létesítendő. A vonatok óránkinti legnagyobb sebessége 40 kim.-ben, a legnagyobb emelkedés, illetve esés 5%o-ben, a kanyarulatoknak legkisebb félátmérője pedig a nyilt pályán 300 méterben állapíttatott meg. Az aczélból gyártandó sínek folyóméterenként 236 kgrmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők el, hogy igénybevételük 6000 kgr. keréknyomás alatt D-ctmrenként 1000 kgrmot meg ne haladjon. A h. é. vasúton a m. kir. államvasutak Kecskemét csatlakozó állomásának átalakításától eltekintve Kis-Koháry-Szt.-Lőrincz, Szikra-Alpár, Tisza-Ugh, Tjsza-Ughi rév és Tisza-parti átrakó, összesen tehát 8 állomás és megállóhely létesíttetnék. A pálya az engedélyokirat keltétől számított 172 év alatt voln 1 megépítendő és a közforgalomnak átadandó. A b. é. vasút tényleges építési és üzletberendezési költsége 780.000 forinttal, vagyis pályakilométerenkint 25.325 frtot teend, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 67.800 forint, tartalékalap képzésére pedig készpénzben 15.000 frt lesz fordítandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni építési tőke 698.000 frtra, vagyis pályakilométerenkint 22.662 frtra tehető, mely összeg megfelel ily jellegű h. é. vasút építési szükségletének. A költségmegállapitás tekintetében figyelembe veendő, hogy utóbbi időben a felépítményi anyagok ára s a munkabérek jelentékenyen emelkedtek; másfelől hogy az aránylag rövid pályán Kecskemét állomás átalakításának költségeitől eltekintve, melyek magukban véve 39.400 frtot tesznek, 6 állomás és megállóhely lesz létesítendő.