Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-993. A közoktatásügyi bizottság jelentése a főrendiháznak „a vallás szabad gyakorlatáról” szóló törvényjavaslat tárgyában közölt üzenetéről

294 998. szám. Ez gyakorlati szempontból helyes és elfogadható, mert minden kételyt kizárólag megállapítja azon formaszerűségeket, melyek megtartandók, ha valamely felekezeten kivül álló a bevett vagy törvényesen elismert vallások egyikébe be akar lépni. A főrendiház által elfogadott vegyes és zárhatározatok 24. §-a szabatosabban állapítja meg a képviselőház által elfogadott IIL fej. 23. §-át. A főrendiház által elfogadott 25. §. és a képviselőház által elfogadott III. fej. 24. §. közt lényegesebb eltérés van; mert mig a képviselőház által elfogadott szöveg szerint a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek valamelyikéből kilépett, mig valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakozik, köteles a kilépés idejét követő harmadik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből Ifilépett, addig a főrendiház szövegezése szerint elfogadott 25. §. értelmében ezen járuléki fizetés a kilépés idejét követő ötödik naptári év végéig lett a kilépettre megállapítva, azonban az öt év egyikében sem terhelhető a kilépett nagyobb járulékokkal, mint a mennyit a kilépés évében tartozott fizetni. Ezen intézkedés czélja részben némi védelmül szolgálni a történelmi egyházaknak, részben, hogy a könnyelmű kilépések megakadályoztassanak, oly esetekben tudniillik, midőn valaki csak azért lépne ki valamely bevett egyházból, hogy az egyházi járulékok fizetése alól menekülhessen. A főrendiház ezen módosítása nem lekinthető elvi jelentőségűnek, mert az elv ki volt mondva a képviselőház által elfogadott szövegben is, csupán gyakorlati szempontból hatályosabb védeszközhöz nyúl fenti czél elérésére az által, hogy a három évet öt évre emelte fel. A főrendiház által elfogadott 26., 27., 28., 29., 30. §-ok a képviselőház által elfogadott 26. §. mellőzésével rendelkeznek azon gyermekek vallásos neveléséről s annak különböző módcn való megállapításáról, a kiknek akár mind a két, akár csak az egyik szülője a bevett vagy a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik. Ezen elvi jelentőségű intézkedéseket a képviselőház már elfogadta s csak azért maradtak ki az 1894 : XXXII. törvényczikkből, meit a két ház között a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak felekezeteken kivül állásra vonatkozó dispositiójára nézve egyetértés nem jött létre. A főrendiházi szövegezés szerint elfogadott 26. §-ban kötelezően megállapíttatik, hogy habár valamely gyermeknek egyik vagy mindkét szülője a bevett vagy a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, mégis a gyermekek valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetben nevelendők. Ezen rendelkezés benfoglaltatik a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslat 2. §-ában. A 27. §. megengedi, hogy a házasulandók az 1894 : XXXII. t.-cz. 1. §-a értelmében, tehát a házasság megkötése előtt megegyezhessenek arra nézve, hogy gyermekeik a bevett vagy törvényesen elismert bármely vallást követhessék s megállapítja — a gyermekek vallásáról szóló 2. §. 2—5. pontjának lényegével megegyezőleg — hogy megegyezés hiánya esetén, ha az egyik, vagy mindkét szülő sem a bevett, sem a törvényesen elismert vallásfelekezethez nem artozik, a gyermekek a bevett vagy a tőrvényesen elismert mely vallásban neveltessenek s hogy e kérdés a gyermek tanköteles koráig megállapítandó. A 28. §. szerint meghatáioztatik, hogy mely házasságok tekintetnek különböző vallásfelekezetnek közti házasságnak s a 27. §. szerinti megegyezés vagy meg nem egyezés hiányában történt megállapodástól később mikor van eltérésnek helye.