Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-984. A pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyministerium 1896. évi állami költségvetése tárgyában

984. szám. 201 Személyi járandóság: az 1. rovaton (Fizetések, bérek, lakpenzek) + 2.250 frt, három — szolgálatukat kitöltött— tanárnak a szolgálatban való megmaradására egyenkint 500 trt működési pótlék, az akadémia titkárának magasabb . fizetési fokozatba való emelkedése és egyes előadások megtartására különösen a felállítandó verespataki bányásziskolánál; a 2. rovaton (Ösztöndíjak). ... . . . . ...... + 700 » egyes ifjak magasabb kiképzésére. Dolo gi kiadá sok: a 6. rovaton (Irodai költségek) •. .....+ 500 » a verespataki bányásziskola felállítása teszi; a 10. rovaton (Tudományos könyvek és lapok) ......+ 1.000 » az ezredéves kiállításra készülő akadémiai értesítőre ; a 12. rovaton (Bérletek és egyéb költségek) . + 1.650 » ugyancsak az ezredéves kiállításon való részvételre ; a 15. rovaton (Pécsi bányásziskola czéljaira) -+- 2.000 » A többköltségből mintegy 3.000 frt esik az újonnan felállítandó bányászikolákra. Elfogadásra ajánljuk. A m. kir. bányászati és erdészeti akadémia Selmeczoányán A bányászati és erdészeti akadémia feladata szakképzett bányászokat, kohászokat, bányagépészeket és erdészeket nevelni. E végből az akadémián ez idő szerint következő szakiskolák léteznek: 1. a bányászati, 2. a fémkohászati, 3. a vaskohászati, A. a bányagépészeti, 5. az erdészeti és 6. az erdőmérnöki szakiskola. A jogot végzett és bányahatósági szolgálatra készülő ifjak a bányászati szaktanfolyamot végzik. Az egyes szaktanfolyamok három évre terjednek, kivéve az erdömérnökit, mely négy évig tart. Az egyes szakiskolák annyiban állanak összefüggésben egymással, hogy több tantárgyat, nevezetesen az előkészítő tárgyakat (mennyiségtan, vegytan, természettan, ábrázoló mértan, középitészet, geodesia stb.) valamennyi, vagy legalább több szakiskola hallgatói közösen hallgatják és csak a tulajdonképeni szaktantárgyakat, még pedig legnagyobb részben a harmadik évfolyamban, adják elő kizárólag az illető szakiskolára beiratkozott hallgatóknak. Az elméleti oktatással szoros kapcsolatban áll a gyakorlati oktatás, mely czélból a hallgatók az illető tanár vezetése aiatt hetenkint a környéken, illetőleg közelebb fekvő bányavagy kohó-műtelepeken több kisebb kirándulást, évenkint pedig egy vagy két nagyobb tanulmányi utat tesznek, mely utazás esetleg az ország határain túl is terjed. A hallgatók rendesek és rendkívüliek, továbbá vendégek. Rendes hallgatóul csak oly ifjú vétetik fel, a ki felső gymnasiumon vagy főreáliskolán érettségi bizonyítványt nyert. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 —97. XXXI. KÖTET. 25