Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.

Irományszámok - 1892-938. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a csorba-tói fogaskerekű helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

244 938. szám. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől az alább megállapított engedélytartam utolsó tiz éve alatt nem követelhető. 19. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű* a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 20. §. A jelen engedély az engedélyes társaság fővonalának engedélyével egyidejűleg 1866. évi június 26-án kelt engedélyokmány 25. §-ában megállapított határidőben jár le. Az 1880. évi XXXL t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjaiban megállapított határozmányok alkalmazása mellett jogosítva van a magyar állam a jelenleg engedélyezett vasutat külön is megváltani. A megváltásnak a fentidézett engedélyokmány 26. §-a értelmében a fővonalra nézve leendő bekövetkezése esetében azonban az utóbb emiitett vonallal együttesen a jelenleg engedélyezett helyi érdekű vasút is megváltandó. 21. §. Az engedély megszűntével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába s szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Ugy a megváltás, mint a háramlás esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába s haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és mtímunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őrés felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot s a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. A pálya engedélyének s üzletének átruházása, valamint a pálya s tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. 22. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása felől minden részben meggyőződést szerezni s meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse.