Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.

Irományszámok - 1892-930. A vizügyi bizottság jelentése „a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyéb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról” szóló törvényjavaslat tárgyában

930. szám. 191 Jgaz, hogy az ezen munkálatokra fordítandó 54 millió forint törlesztése — tekintettel az állam pénzügyi helyzetére, — valamivel hosszabb időt, 18 évet fog igénybe venni, — de az ekként előállhatő némi kamatveszteségek bő kárpótlást nyernek az által, hogy az ország mezőgazdasága, ipara és forgalma hat évvel hamarább jut bizton várható fejlődéséhez. A vízügyi bizottság a kérdésnek technikai részét nem kívánja részletenkint bírálat alá venni, — mert mig egyrészt megbízik a kormány szakközegeinek nagy ismereteiben és teljes szakismerettel s a meggyőződés erejével előterjesztett munkálataiban, — másrészt tudaában van annak is, hogy a munkálatok a dolog természetéből folyólag nem szorosan a tervek, hanem azoknak helyes alapelvei alapján fognak végrehajtatni. Az irányelvek, a melyekre ezen nagybecsű munkálatok fektetve vannak, a vizfolyási akadályok eltávolításában, rendes mederviszonyok teremtésében, a hol csak lehetséges, normális pillérségű meder előállításában, a partok biztosításában, szóval oly munkálatokban gyökereznek, melyek úgy hazai, mint külföldi példák szerint a vizszabályozások terén teljesen beváltak. Arról lehet csak szó, hogy mindemez eszközök és módok a folyó jellegének és természetének megfelelően legyenek alkalmazva,— a mi már tisztán műszaki feladatot képez— és a bizottságnak nincs kétsége az iránt, hogy e tekintetben az állami vizépitészeti kar feladatának magaslatán áll és a hozzá fűzött várakozásnak sikeresen meg is fog felelni. A midőn azonban a bizottság a legszebb reményekkel van eltelve a végrehajtásra kerülő munkálatok sikere és hatása tekintetében, nem mulaszthatja el a maga részéről is kiemelni ama fontos körülményt, mit a ministeri indokolás hasonlólag teljes őszinteséggel tár elő, hogy bármely tekintélyes összeg fordittatik is a legközelebbi 12 év alatt jelentősebb folyóink szabályozására, azzal még korántsem lesznek az összes szükséges munkálatok befejezve. Nevezetesen csakis a Közép-Dunán, a Tiszán, a Szamoson, a Körösökön és a Morván fognak a legsürgősebb munkálatok az egész folyón, illetőleg azoknak állami kezelésbe vett vagy veendő szakaszán elvégeztetni, — mig ellenben a többi felsorolt folyókon csakis a legrosszabb folyamszakaszokra fog a munkálat kiterjesztetni. A bizottság nem kivan a szabályozás alá kerülő folyókon végrehajtandó munkálatok részleteibe bocsátkozni, mert azok s főleg a legnagyobb 'munkálatok, milyenek a KözépDuna és a Tisza szabályozása, részint a ministeri indokolásban benfoglaltatnak, részint pedig az 1894 : III. törvényczikk tárgyalása óta ismeretesek. Teljes elismeréssel adózik végül a bizottság a földmívelésügyi kormányzatnak ezen nagy conceptío létrehozása körül kifejtett élénk tevékenységeért s tisztelettel ajánlja a törvényhozásnak, hogy a vizgazdaság terén s az ezzel Összefüggő nagyfontosságú kérdések megvédése körül felmerülő érdekekre kiváló előnynyel és haszonnal járó ezen javaslatot tárgyalás alá venni és elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1895. évi október hó 5-én. Terényi Lajos s. k, a visügyi bizottság előadója. Hieronymi Károlt/ s. h, a vízügyi bizottság elnöke.