Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.

Irományszámok - 1892-924. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1895:IV. törvényczikk), az1895-iki számadási év I. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

112 924. szám. Indokolás, a pénzíigyministernek az állami számvevőszékhez 1895. évi június hó 7-én 32.929. szám alatt intézett átirata szerint: Rendes kiadások: XVII fejezet. 1. czímhez. »A központi igazgatás* személyi járandóságainál mutatkozó túlkiadás a »fizetések és lakpénzek*, továbbá a »segélydíjak és napidíjak« és a »bérek« czímü rovatok között oszlik meg. A fizetések- és lakpénzeknél a túlkiadás onnan ered, hogy az egyesitett állomány folytán nem mellőzhető, hogy tényleg ne löbb magasabb fizetési fokozatban levő egyén alkalmaztassák a központban, mint a mennyi a költségvetés szerint rendszeresített létszám alapján alkalmazható lenne; a segélydíjak és napidíjak hitelének túllépését az a körülmény idézte elő, hogy a folyton növekedő irodai teendők ellátása czéljából több díjnokot kellett alkalmazni, mint a mennyi az előirányzatnál számításba vétetett; végül a béreknél a túlkiadás annak tulajdonítandó, hogy a ministerium ügy- és számvevő osztályainak szaporodása folytán helyszűke miatt ezek több épületben vannak elhelyezve, minek folytán nem volt kikerülhető, hogy a megszaporodott szolgai teendők ellátására több kisegítő szolga ne alkalmaztassák. 4. czímhez. »A-földadó-nyilvántartási felügyelők, helysmnelési felügyelőségek és a kolozsvári kataszteri igazgatóság* személyi járandóságainál előállott túlkiadás ugyancsak az egyesitett állomány következménye, a mennyiben magasabb fizetési fokozatban .több tisztviselő léptettetett elő, mint a mennyi a költségvetésben felvétetett. 14. czímhez. »A fogyasztási (is italadók* a) beszedési költségeinél kimutatott előirányzatnélküli kiadásra vonatkozólag a minister ugyanazokra az indokokra utal, melyeket hivatali elődje az 1893. évben előfordult hasonnemű kiadás alkalmából annak idején előadott s melyeket az állami számvevőszék az 1893. évi állami zárszámadást kisérő jelentésében (1. 71. oldal) a törvényhozás tudomására hozott. 24. czímhez. »Az állami jószágigazgatóságok és számvevő-osztályok* személyi járandóságainál mutatkozó túlkiadás onnan ered, hogy a budapesti kir. jószágigazgatóságnak az 1893. év végével tervbe veit feloszlatása administrativ okokból csak a folyó év közepére vált keresztülvihetővé.