Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-879. Törvényjavaslat, a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről

40 879. szám. együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 17. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Az 1888 : XXXI. t.-cz

v valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai a vasutrészvénytársaságra nézve is kötelezők maradnak és lesznek; 16. §. Mihelyt a forgalom a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgákt berendezése kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozand, a vasú tr észvény társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. • A vasutrészvénytársaság köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettségek teljesítése azonban a vasutrészvény társaságtól csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 17. §. A vasutrészvénytársaság köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő június hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá a vasutrészvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 18. g. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9, §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának 6) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1888. évi április hó 16-tól számítandó egymás után következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasutvonalak és azok tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasutrészvénytársaság vagy jogutódjai a vasutvonalakat és tartozékaikat teljesen jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasutvonalak és tartozékaiknak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) pontjában, illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880.'évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényezikkek határozatai irányadók. Az állami megváltási jog a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra nézve egyszerre s együttesen érvényesíthető s ehhez képest az 1888. évi IV. t.-cz. 2. § ának c) pont-