Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-CLXII. Törvényjavaslat, a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről

GLXII. szára. 385 jában körülirt megváltási jog hatályba léptére megállapitott 30 évi határidő 1888. éri április hó* 16-tól számítandó. A megváltási ár meghatározására a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradó öt év átlagos tiszta jövedelme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot ugy azonban, hogy a fizetendő megváltási évjáradék a vasutvonalakba a megváltás napjáig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 5°/o-án41 kevesebb semmi esetre sem lehet. Ugy a szállományi, mint a megváltási jog érvényesítése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és míímunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozókkal, u. m.: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó-helyekJkel, a vasút igazgatásához és üzletéhez tartozó épületekkel, továbbá minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben a vasút-részvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, ipar- és bányavállalatokat s az,ezekhez vezető iparvágányokat, valamint azokat az építkezéseket, a melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztalak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. is. §. : .;• ' A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra az 1880 évi,

XXXI., illetve az 1888. évi IV. t.-cz. által a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és vállalatok adójának^ illetőleg a kereset- és jövedelemadónak, valamint a törzs- és elsőbbségi részvények és kötvények szelvényei után járó adónak és a szelvénybélyegnek fizetése alól biztosított bélyegmentesség 1888. évi április hó 16-tól számítandó harmincz év tartamára meglidatik; megszűnik azonban ezen mentesség 1888. évi április hó 16-tól számított 10 év múlva, a mint a vasútvonalak tiszta jövedelmei az emiitett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után és a vasutvonalakba azon időpontig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 6°/o kamatját meghaladják. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon az 1880. évi XXXI. t.-ez. 6. §-a alapján a szállítási adó 1898. évi április hó 15-ig nem szedetik. 20. §. A kereskedelemügyi m. kir. minUrter az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbaai tartása felől minden részhen meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- yagy az állami érdekekre netán hátrányos, a? engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a minister további elhatározásáig felfüggeszteni. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXIX. KÖTET. 49