Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-903. Törvényjavaslat, a mezőgazdasági termények és termékek hamisitásának tilalmazásáról
186 903. szám. tások elnyomására. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a közönség köréből csak aránylag ritka esetekben tétetnek feljelentések, s ezek sem mindig a közérdeket tartják szem előtt: igy e tekintetben nagy szerepük jut a vizsgáló állomásoknak, melyek saját kezdeményezésük vagy magánfelek megkeresése folytán gyakran foglalkozván hamisítások megállapításával, oly esetekben, midőn ily büntetendő cselekménynek jutnak nyomára, haladéktalanul értesitik az adatok közlése mellett az elsőfokú hatóságot, hogy az az eljárást megindíthassa. Ekként életet nyernek majd a törvény holt betűi, mert tisztán magánfeljelentésekre támaszkodva vajmi ritkán juthatna a hetóság abba a helyzetbe, hogy törvényes kötelességeit e téren is teljesitse. A szakértő vegyészi állomások megfelelő szervezése az eddig fennálló ily intézetek és állomások újjáalakítását, vagy legalább is új feladataikhoz mért átalakítását kívánván, a törvény keretében nem nyerhetett megoldást; miért is feli kell a szakministert hatalmazni, hogy az erre vonatkozó intézkedéseket rendeleti úton tegye meg, mely alkalommal úgy az egyöntetű eljárás, mint ezen hivataloknak a közigazgatási hatóságokhoz való viszonya — főtekintettel az eljárás alaposságára és gyorsaságára — részletesen lesz szabályozandó. A 10-ik szakasz a büntetéspénzek hovafordításáról rendelkezik, legczélszertíbbnek látszik a külföldi törvények mintájára a befolyó büntetéspénzeket a vegyészeti vizsgáló állomások fentartására fordítani, melyek fentartása és fokozatos fejlesztése az államra amúgy is jelentékeny terheket ró. A li-ik szakasza világosan kijelenti, hogy a fennálló törvényeknek és rendeleteknek az egészségre ártalmas élelmi és élvezeti czikkek és italok készítésére és forgalomba hozataláról rendelkező határozmányai ezentúl is érvényben maradnak. A jelen javaslat ugyanis nem akarja az eddigi intézkedéseket újakkal pótolni, hanem csak kiegészíteni a hathatósabb megtorlás érdekében. Az 1876: XIV. t.-czikk 14-ik szakasza az ártalmas gyümölcsnek, gombáknak, valamint minden romlott, hamisított vagy ártalmas anyagokkal kevert tápszerek és italok árulását, nemkülönben az ezek előállítására és eltartására szolgáló, egészségre ártalmas edényeknek készítését tilalalmazza, a 8-ik szakasz pedig ezen czikkek elkobzását és megsemmisítését rendeli el. E szakasz alapján adatott ki a fentebb emiitett belügyministeri szabályrendelet »az egészségre ártalmas tápszerek és italok, valamint az egészségre veszélyes tárgyak lefoglalásáról, elkobzásáról és megsemmisítéséről*, mely a közegészségügyi törvénynyel egyidejűleg az 1877. évi január hó 1-én lépett életbe. Mindazon intézkedések tehát, melyek az élelmi szerek közforgalmánál az emberi egészség érdekeit védeni hivatvák, egész terjedelmükben fentartatnak a jelen javaslat által is, melynek főintentiója odairányul, hogy a mezőgazdaságra nézve legnagyobb fontossággal biró termények és termékek hamisításai különleges és részletes törvényes intézkedésekkel megtoroltassanak. Az 1893. évi XXIII. tcz. mintájára a törvény határozmányai az ország területén forgalomba hozott külföldi termékekre is kiterjesztetnek, mi mindenesetre méltányos intézkedés. A 12-ik szakasz az életbeléptető záradékot és a végrehajtó felhatalmazást foglalja magában. Minthogy e jelen törvényjavaslatban a gondozásomra bízott mezőgazdasági érdekeknek e gy figyelmet érdemlő csoportja nyer megfelelő törvényes védelmet, azt ezennel tisztelettel elfogadásra ajánlom. Kelt Budapesten, 1895. évi május hó 20-án. Gt\ Festetits Andor s. k., földmívelésügyi m. hir. minister.
