Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-872. Törvényjavaslat, az árúforgalmi statistikáról szóló 1881. évi XIII. t.-cz. kiegészitéséről és némely határozmányának módositásáról

872. szám. 7 hogy a törvényhozásnak az idézett törvény ezen rendelkezéseinek módosítását és annak némely intézkedésekkel való kiegészítését javaslatba hozzam, annál is inkább, mert az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetség megújítása nemsokára napirendre kerül s erre való tekin­tettel kiváló fontossággal bir, hogy árúforgalmi statistikánk Magyarország külforgalmának legalább is másfél évi időszakáról minél pontosabb és megbízhatóbb adatokat nyújtson. Jelenlegi árúforgalmi statistikánk fogyatékossága fó'leg három irányban nyilvánult: 1. Nem mutatja ki elég megbízhatóan kú'lforgalmunk megoszlását az egyes országok szerint. 2. Nem nyújtja az árúknak eléggé kimerítő részletezését, a mi természetesen vissza­hatással vau az értékmegállapitásra — és 3. Az adatok megbízhatóságához a nem ritkán előforduló szándékos ferdítések és hamis bevallások miatt, melyek eddig megtorolhatok nem voltak, nem csekély kétely fér. Ezen hiányokhoz képest a törvényjavaslatban a következő újítások terveztetnek: az árúnyilatkozatokon annak az országnak megnevezése, a melynek területén a küldemény szár­mazási és rendeltetési helye fekszik, továbbá az árúknak pontosabb megnevezése és végül a törvénynek büntetési sanctióval való kiegészítése. A mi az első hiányt illeti, vagyis azt, hogy áruforgalmi statistikánk nem mutatja ki elég megbízhatóan külforgalmunk megoszlását az egyes országok szerint, az többé-kevésbbé közös valamennyi árúforgalmi statistikával; nem képeznek e tekintetben kivételt azok az országok sem, a melyek abban a kedvező helyzetben vannak, hogy az árúforgalmi adatgyűjtést az e czélra legalkalmasabb közegek, a vámhivatalok utján eszközölhetik. A kiviteli árúk valódi rendeltetési helye ugyanis nem mindig azonos a vámokmányon bevallott destinatióval, ez utóbbi sokszor csak a transitó utat jelöli, sőt néha az is megtörténik, hogy a szállítmány útközben nyer — az esetleg megváltozott üzleti constellatiók folytán új rendeltetést. A behozatali árúknál hasonlóképen nem egészen megbízható a származási hely megjelölése, hacsak egyes kivételes vámrendszabályok következtében az árú eredetének pontos igazolása nem kívántatik. Saját árúforgalmi statistikánktöl sem várhatjuk tehát, hogy e tekintetben tökéletest nyújtson, de hogy a jelenleginél, mely épen nem kielégítő, jobbat, arra mindenesetre a lehető­séghez képest törekednünk kell. Különösen megbízhatatlanok Ausztriával való forgalmunk adatai, melyek a monarchia két állama közötti árúcserét a valóságnál jóval nagyobbnak tüntetik föl. Nem tulajdonithatjuk ezt kizárólag az osztrák közvetítő kereskedelem szerepének; nagy része van ebben annak a körülménynek is, hogy a magyar árúforgalmi statistika czéljaira szolgáló árunyilatkozatokon nem a származási, illetőleg rendeltetési hely, hanem a feladási és leadási állomás megjelölése kívántatott, minek következtében a nyugati államokból Ausztrián át jövő s ott esetleg csak vámkezelés czéljaból megállapodó árúk, ha a közbeeső osztrák állomásról új fuvarlevelekkel továbbittattak a magyarországi rendeltetési állomásra, statistikánkban mint Ausztriából származó behozatal szerepelnek, a vámkülföldre, különösen Németországba irá­nyuló kivitelünk egy tekintélyes része pedig, ha a küldemények a rendeltetési helyre nem közvetlenül, hanem valamely közbeeső osztrák állomásra adattak föl, Ausztriába szóló kivitelünk összegébe olvad. Árúforgalmi statistikánk ezen tagadhatatlanul nagyon lényeges hiányán a benyújtott törvényjavaslat az által igyekszik segíteni, hogy a föladási és leadási állomás megnevezésén kivül annak az országnak megjelölését is kívánja, melynek területén az illető árú származási és rendeltetési helye fekszik (1. §.), mi által meg lesz szüntetve az az anomália, — a mely ma igen gyakori eset — hogy ha valamely Magyarországból a vámkülföldre szánt vagy a váu­külföldről Magyarországba föladott küldemény valamely közbeeső osztrák állomáson átrakodás, ideiglenes raktározás, vámkezelés, vagy bármi más okból megállapodik s onnan tulajdonképeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom