Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-895. Törvényjavaslat, a pápa-csornai h. é. vasút engedélyezéséről
142 895. szám. Melléklet a 895. számú irományhoz. Indokolás, „a pápa-csornai h. é. vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Réthey Ferencz és érdektársai a részükre megadott előmunkálati engedély alapján tanulmányokat folytattak a végből, hogy a magyar kir. államvasutak Pápa állomása, Marczaltő, Szany és Rába-Pordányon át a győr-sopron-ebenfurti vasút Csorna állomásával összeköttetésbe hozassék. Miután a jelzett vasút tervezetét elkészítették, a vonal közigazgatási bejárása 1891. évi július hó 22-én s a következő napokon megtartatott, az engedélyezési feltételek pedig az állandó vasutengedélyezési bizottság által 1892. évi február hó 22-én tárgyaltattak. A közigazgatási bejárás és az engedélyezési tárgyalás eredményét a következőkben van szerencsém ismertetni: A '/• alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett h. é. vasút rendes nyomtávú pályájának hossza 35*8 km., az alépítmény és felépítmény a h. é. vasutak építésére és üzleti berendezésére rendszeresen előirt feltételeknek megfelelően állíttatnék elő ama továbbmenő kikötéssel, hogy a nyilt műtárgyak (hidak) kő- vagy téglafafakkal és pillérekkel, továbbá két méter nyíláson felül vasszerkezettel építendők. A legnagyobb emelkedés, illetve esés, 6°/oo-el állapíttatnék meg és kiköttetnék, hogy az aczélból gyártandó sínek folyóméterenkint 23*6 kgrm.-nál könnyebbek nem lehetnek. Állomások, a csatlakozó Pápa és Csorna állomásokat nem Számítva, Marczaltőn, Szany és Szent-András között, továbbá Egyed és Csanak közt, végül Rába-Pordány mellett építendők. Az építési határidő tartama az engedélyokirat keltétől számított l 1 /'^ évvel vétetett kilátásba. Egyebekben a tervezett vasúton a helyi érdekű vasutakra érvényes szabványos építési és üzleti feltételek nyernek alkalmazást. A tényleges építési és üzletberendezési költség 1,216.100 írttal, vagyis pályakilométerenként 33.969 frttal állapíttatnék meg, melybői forgalmi eszközökre 71.600 frt. taitalékalap képzésére pedig 12.000 frt. lesz fordítandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a -tulajdonképeni építési költségek 1,132.500 forintra, vagyis kilométerenkint 31.620 frtra tehetők. A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokát, hogy a vasút czéljaira felhasználandó értékes földterületek kisajátítási költségei kilométerenkint 2402 frtra rúgnak; másfelől abban, hogy a vasút a Marczal és Rába árterein haladt át, hol magas töltések és nagyobb szabású kő- és vashidak építésére lesz szükség, a mihez képest az alépítmény költségeit kilométerenkint 9963 frttal kellett előirányozni. Az 1,216.100 frtnyi tényleges tőkének fedezete az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ának rendelkezéséhez képest 35°/o erejéig törzsrészvények, 65°/o erejéig pedig elsőbbségi részvények kibocsátása útján lenne biztosítva akkép, hogy a törzsrészvénytőke, illetve a kibocsátandó törzsrészvények teljes névértéke számszerint 425.600 frt a helyi érdekeltség és az állam részéről hozzájárulás és segély képen fizettetnék he. Nevezetesen az érdekelt törvényhatóságok, községek és magánosok részéről összesen 321.300 frtnyi hozzájárulás biztosíttatott, a vallásalapitvány kis-acsádi pusztájának hozzájáru-
