Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-894. Törvényjavaslat, a karczag-tiszafüredi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről
138 894. szám. Karczag és Tiszafüred csatlakozó állomásokon kivül a vasútvonal mentén öt megállóhely, illetve állomás létesitendő. Engedélyt kérő köteleztetik arra, hogy a vasutat az engedélyokirat keltétől számított l 1 /* év alatt megépitse, s a pályát a közforgalomnak átadja. A tényleges építési és üzletberendezési költség pályakilométerenként 28.402 frttal, összesen tehát 1,244.000 frttal állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 87.600 frt, tartalékalap képzésére pedig 26.300 frt fordítandó. Utóbbi összeg a helyi érdekű vasútnak a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényeiben is letehető. A most emiitett két összeg levonásával tehát a tulajdonképeni építési költségek 1,130.100 írtra, vagyis kilométerenként 25.800 frtra tehetők. A pálya sík jellege daczára a költségek ezen mérve abban találja indokát, hogy egyrészt a két csatlakozó állomáson összesen 82.600 frtra rugó kibővítési költségek szükségesek, melyek a kilométerenkinti költségeket 1.885 frttal emelik; másrészt pedig a helyi érdekű vasút egy részében árterületen halad, mely védve van ugyan, de az alépítmény költségei a nagyobb földmunkák miatt mégis oly magasan voltak megállapitandók, hogy azok kilométerenkint 4.085 frttal szerepelnek az előirányzatban. Az egész 1,244.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérő 35°/o, vagyis 435.400 frt erejéig teljes névértékben elhelyezendő törzsrészvényeknek, 65°/o, vagyis 808.600 frt erejéig pedig elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján szándékozik beszerezni. Mindkétnemű czímletek alapszabályszerű osztaléka 5°/o-ban állapíttatott meg. A törzsrészvénytőke fedezetére részint állami, részint érdekeltségi hozzájárulások szolgálnak. Az 1888 : IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása fejében a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számítva 50 egymást követő éven át fizetendő 3 500 frt átalány, — másfelől az 18 c 8. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adomány terhére a folyó 1895. évtől kezdve 50 éven át 2.832 frtnyi évjáradék engedélyezését helyeztem kilátásba, azzal a kikötéssel, hogy a postaátalánynak megfelelő 70.000 frtnyi és a külön segély 56.650 frtnyi tőke értéke fejében összesen 126.600 frt névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába bocsátandó. Az ily módon kilátásba helyezett postahozzájárulás az 1,244.000 frt tényleges építési és üzletberendezési tőkének 5"6°/o-át, a külön állami segély pedig 4'6°/o-át képezvén — a szóban forgó állami hozzájárulások az 1888. évi IV. t.-cz.-ben megállapított 10—10°/o-nyi maximalis segélyezés mérvén jóval alul maradnak. A 435.400 frtnyi törzsrészvénytőkének a íenti állami hozzájárulások által nem fedezett 308.800 frtnyi része a helyi érdekeltségi hozzájárulások, illetve törzsrészvény-jegyzések által van biztosítva. Az 1888. évi IV. törvényczikkbea érintett helyhatósági hozzájárulásokat, illetőleg a tárgyalások során bejelentett adatok alapján felemlítem, hogy a vasút építéséhez hozzájárult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 50.000 frttal, Karczag város 100.000 » Madaras község 120.000 » Tisza-Szt.-Imre 20.000 » Tisza-Szőllős 15.000 » mihez képest a közhatósági hozzájárulások összege mintegy 293.000 frtot tesz.
