Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-892. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a párdány-zsombolyai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában
892. szám. 111 A töltések, azok magassága és anyagához képest, l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó, — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Gsuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0-8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek ^s kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0-5—l-o m. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság általában l # o méternél, a Béga csatorna számára építendő hidnál azonban 56 méternél, az O-BégaBeregszón át létesítendő hidnál pedig 1;Ö méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. \ Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés álkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyílt műtárgyak kő- vagy téglaellenfalakkal, szárnyakkal, s esetleg pillérekkel, valamint vashordszerkezetekkel építendők. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Jégtörőkhöz, valamint hidalások és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörösfenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal, s 0i5 m. vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi földterület kisajátítandó.
