Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-891. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zsitvavölgyi helyi érdekű vasút folytatásaként Aranyos-Maróth-tól Kis-Tapolcsányig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
891. szám. 95 Miután e tárgyalások során az engedélyezés feltételei iránt megfelelő megállapodások jöttek létre, azok alapján az aranyos-maróth—kistapolcsányi folytatólagos helyi érdekű vasút építésére és üzletére vonatkozólag a zsitvavölgyi helyi érdekű vasút engedélyokiratához a '/. '/• alatt másolatban ide csatolt »Függelék«-et a zsitvavölgyi helyi érdekű vasut-részvénytársaságnak, mint engedélyesnek a mai napon kiadtam. A •/• alatt tisztelettel mellékelt helyzetrajzi vázlatban kitüntetett helyi érdekű vasút- */• vonal lényegesebb épitési ilzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeit a következőkben van szerencsém ismertetni: A folytatólagos helyi érdekű vasútvonal hossza négy kilométer. A pálya rendes nyomtávval létesítendő s oly módon rendezendő be, hogy azon a vonatok óránkint 35 km. sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 9°/oo-nél nagyobb, a kanyarulatok félátmérője pedig a nyílt pályán 300 méternél kisebb nem lehet. Az aczélból gyártandó sínek 23*6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek. Az engedélyezett vasúton egy állomás és pedig Kis-Tapolcsányon létesítendő. Az épitési határidő tartama a zsitvavölgyi h. érd. vasút engedélyokiratához kiadott függelék keltétől számított egy évben állapíttatott meg. A tényleges épitési és üzletberendezési tőke 138.000 forintot, vagyis pályakilométerenként 34.500 frtot tesz. A költségek ezen mérve egyfelől a kedvezőtlen lejtviszonyokban, másfelől pedig abban találja indokát, hogy a vonalon több költséges műtárgy létesítésére lesz szükség. A költségeket fokozza továbbá az a körülmény is, miszerint Kis-Tapolcsány végállomás akként lesz berendezendő, hogy ahhoz egy létesítendő iparvágány akadálytalanul csatlakozhassák. A jelzett viszonyok figyelembevételével az alépítmények költségeit kilométerenként 7.395 frttal, a felépítmények költségeit kilométerenként 12.252 frttal, s a magas építmények költségeit kilométerenként 4.625 frttal kellett előirányoznom. A 138.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezósi tőkéből 3.000 frt. tartalékalap képzésére fordítandó; mig külön forgalmi eszközök beszerzése, tekintettel arra, hogy a mindössze 4 km. hosszú folytatólagos vonal forgalma a zsitvavölgyi h. é. vasút forgalmi eszközeivel is lebonyolítható lesz, nem fog szükségessé válni. A fentebb számjelzett tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-ának, vagyis 48.300 frt. törzsrészvények kibocsátása, 65%a > vagyis 90.000 frt. pedig elsőbbségi részvények kibocsátása útján fog fedeztetni. A 48.3000 frtnyi törzsrészvénytőkének 11.800 frtnyi részlete a helyi érdekeltség hozzájárulásai útján van biztosítva. A hiányzó 36.500 frt fedezetére pedig egyfelől az 1888, évi IV. t.-czikk 4. §-a alapján a postának a h. é. vasúton az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 év tartamára fizetendő 440 frt. óvjáradéknak 8.000 frtra számított tőkeértéke, másfelől ugyancsak az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján a h. é. vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adomány terhére az épités tényleges megkezdésétől számítandó ugyancsak 50 egymást követő éven át évi 682 frtnyi kamatmentes részletekben kiszolgáltatandó állami segély fog szolgálni, mely 12.400 frtnyi tőkének felel meg. A postahozzájárulás czímén engedélyezendő összeg tökeértéke a tényleges épitési és üzletberendezési tőkének csak 5'8%-át, a külön állami segély tőkeértéke pedig a tényleges épitési és üzletberendezési tőkének nem egészen 9%-át teszi és ennélfogva a hozzájárulás, illetve segély az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-ai szerint megállapított 10°/o-os maximalis határon alul marad.
