Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

74 870. szám. A vádlottnak, tanoknak és szakértőknek szóló idézőiével alaki és tartalmi kellékeiről már fennebb volt szó. Meg kell itt jegyezni, hogy a vádlott, ha külömben megjelenésének egyéb akadálya nem volt, meg nem jelenését azzal nem mentheti ki, hogy a főtárgyalás határnapja és az idézőlevél kézbesítése között nyolcz napnál rövidebb időköz maradt. A védő ügyvéd, és a vádló mindig Írásban és lehetőleg jókor idézendők a főtárgyalásra, mi azonban a kir. ügyészségnek a 78, §. szerint való idézését ki nem zárja. A magánvádlót pedig tekintettel arra, hogy jogai fölött kellőleg őrködni tartozik, figyelmeztetni kell az idéző­levélben, hogy a mennyiben sem ő, sem ügyvédje meg nem jelen, a vádtól elállottnak lesz tekintendő (49. .§.) Rendszerint csak azok a tanuk és szakértők idézendők, kik a vádirathoz mellékelt jegy­zékben vagy a vádhatározatban megnevezve vannak. A főtárgyaiásnak alapja ugyanis a vádirat, illetve vádhatározat, következéskép, ha a vádirat ellen kifogás beadva nem volt, vagy a vádalá­helyezés másként jogerőssé vált, a vádlónak joga van ahhoz, hogy a bizonyítékul felhívott tanuk és szakértők mindnyáját megidézzék. E jogot a javaslat annyira elismeri, hogy a vád­iratban, illetve vádhatározatban megjelölt tanuk vagy szakértők közöl a főtárgyalás elnöke egyet sem mellőzhet. Ha azonban úgy ván meggyőződve, hogy egy vagy több mellőzhető közölök, a vád­tanács határozatát kéri ki, melynek jogában áll a mellőzést kimondani. Úgyszintén, ha a vád­lott elnöki kihallgatása alkalmával azt kéri, hogy a vádiratban (vádhatározatban) megnevezett egyik vagy másik tanú, illetve szakértő megidézése mellőzve legyen: ekkor kötelessége a főtárgyalás elnökének a kérelemről felvett jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt azonnal a vádtanács elé terjeszteni. A sértettnek a főtárgyaláson személyes megjelenésre kötelezése csak akkor indokolt, ha kihallgatása valamely lényeges körülmény kiderítésére szükséges. Következéskép annak megaka­dályozása czéljából, hogy a sértettek, kik néha, pl. egy vasúti bűncselekmény esetében a leg­távolabb fekvő helyeken lakhatnak, ok nélkül ne legyenek terhelve a főtárgyalásra való meg­jelenéssel, szükséges volt e tárgyban határozottan intézkedni. Mindazáltal egyrészt a pót­magánvád érdekében, másrészt az eljárás gyorsabb befejezhetése végett ajánlatosnak látszott a sértettet és a csatlakozót minden esetben figyelmeztetni, hogy a főtárgyalásról való elmara­dásuk a magánvád átvételéről való lemondás hatályával bir. 5. Lehetőleg a közbeneső eljárás egész szakában, tehát a főtárgyalás elrendelése után is, biztosítani kell a feleknek ama jogot, hogy a valóság felderítése érdekében az eddigi bizo­nyítékok kiegészíthetők, vagy ujabb bizonyítékok megszerezhetők legyenek. Megtörténhet, hogy a már teljesített szakértői szemle, házkutatás, uj körülmények közbenjötte folytán feltétlenül kiegészítésre szorul. Lehet, hogy oly uj tanukról nyernek a felek tudomást, kikről az előkészítő eljárás során mit sem tudtak, vagy kik távoliétök, esetleg más ok miatt kihallgathatok nem voltak. Előfordulhat, hogy bizonyos szakértőknek kihallgatását az előkészítő eljárás során érték­nélkülinek tartották, mire a változott helyzethez képest most kiváló súlyt kell helyezni. Minden­esetre fel kell szabadítani az igazság kiderítését az üres alakiságoktól és annak, hogy jogerős vádhatározat hozatott, nem szabad a szükséges adatok összegyűjtését megakadályozni. E czélt pedig sikeresen csak úgy lehet elérni, ha nemcsak uj tanuknak és szakértőknek a főtárgya­lásra idézését lehet a per e szakában kieszközölni, hanem a szükséges kiegészítő vizsgálati cselekmények (tanúkihallgatás, birói és szakértői szemle, lefoglalás, házkutatás) is teljesíthetők. A javaslat mindkettőt megengedi, midőn jogot ad a feleknek, hogy a vádiratban, illetve vádhatározatban megjelölt bizonyítékok kiegészítését vagy ujabb bizonyítékok beszerzését kívánják (288. §.) a) Vj tanuk és szakértők idézése. A tételes jogok nagyon eltérők ama befolyás meghatáro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom