Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
74 870. szám. A vádlottnak, tanoknak és szakértőknek szóló idézőiével alaki és tartalmi kellékeiről már fennebb volt szó. Meg kell itt jegyezni, hogy a vádlott, ha külömben megjelenésének egyéb akadálya nem volt, meg nem jelenését azzal nem mentheti ki, hogy a főtárgyalás határnapja és az idézőlevél kézbesítése között nyolcz napnál rövidebb időköz maradt. A védő ügyvéd, és a vádló mindig Írásban és lehetőleg jókor idézendők a főtárgyalásra, mi azonban a kir. ügyészségnek a 78, §. szerint való idézését ki nem zárja. A magánvádlót pedig tekintettel arra, hogy jogai fölött kellőleg őrködni tartozik, figyelmeztetni kell az idézőlevélben, hogy a mennyiben sem ő, sem ügyvédje meg nem jelen, a vádtól elállottnak lesz tekintendő (49. .§.) Rendszerint csak azok a tanuk és szakértők idézendők, kik a vádirathoz mellékelt jegyzékben vagy a vádhatározatban megnevezve vannak. A főtárgyaiásnak alapja ugyanis a vádirat, illetve vádhatározat, következéskép, ha a vádirat ellen kifogás beadva nem volt, vagy a vádaláhelyezés másként jogerőssé vált, a vádlónak joga van ahhoz, hogy a bizonyítékul felhívott tanuk és szakértők mindnyáját megidézzék. E jogot a javaslat annyira elismeri, hogy a vádiratban, illetve vádhatározatban megjelölt tanuk vagy szakértők közöl a főtárgyalás elnöke egyet sem mellőzhet. Ha azonban úgy ván meggyőződve, hogy egy vagy több mellőzhető közölök, a vádtanács határozatát kéri ki, melynek jogában áll a mellőzést kimondani. Úgyszintén, ha a vádlott elnöki kihallgatása alkalmával azt kéri, hogy a vádiratban (vádhatározatban) megnevezett egyik vagy másik tanú, illetve szakértő megidézése mellőzve legyen: ekkor kötelessége a főtárgyalás elnökének a kérelemről felvett jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt azonnal a vádtanács elé terjeszteni. A sértettnek a főtárgyaláson személyes megjelenésre kötelezése csak akkor indokolt, ha kihallgatása valamely lényeges körülmény kiderítésére szükséges. Következéskép annak megakadályozása czéljából, hogy a sértettek, kik néha, pl. egy vasúti bűncselekmény esetében a legtávolabb fekvő helyeken lakhatnak, ok nélkül ne legyenek terhelve a főtárgyalásra való megjelenéssel, szükséges volt e tárgyban határozottan intézkedni. Mindazáltal egyrészt a pótmagánvád érdekében, másrészt az eljárás gyorsabb befejezhetése végett ajánlatosnak látszott a sértettet és a csatlakozót minden esetben figyelmeztetni, hogy a főtárgyalásról való elmaradásuk a magánvád átvételéről való lemondás hatályával bir. 5. Lehetőleg a közbeneső eljárás egész szakában, tehát a főtárgyalás elrendelése után is, biztosítani kell a feleknek ama jogot, hogy a valóság felderítése érdekében az eddigi bizonyítékok kiegészíthetők, vagy ujabb bizonyítékok megszerezhetők legyenek. Megtörténhet, hogy a már teljesített szakértői szemle, házkutatás, uj körülmények közbenjötte folytán feltétlenül kiegészítésre szorul. Lehet, hogy oly uj tanukról nyernek a felek tudomást, kikről az előkészítő eljárás során mit sem tudtak, vagy kik távoliétök, esetleg más ok miatt kihallgathatok nem voltak. Előfordulhat, hogy bizonyos szakértőknek kihallgatását az előkészítő eljárás során értéknélkülinek tartották, mire a változott helyzethez képest most kiváló súlyt kell helyezni. Mindenesetre fel kell szabadítani az igazság kiderítését az üres alakiságoktól és annak, hogy jogerős vádhatározat hozatott, nem szabad a szükséges adatok összegyűjtését megakadályozni. E czélt pedig sikeresen csak úgy lehet elérni, ha nemcsak uj tanuknak és szakértőknek a főtárgyalásra idézését lehet a per e szakában kieszközölni, hanem a szükséges kiegészítő vizsgálati cselekmények (tanúkihallgatás, birói és szakértői szemle, lefoglalás, házkutatás) is teljesíthetők. A javaslat mindkettőt megengedi, midőn jogot ad a feleknek, hogy a vádiratban, illetve vádhatározatban megjelölt bizonyítékok kiegészítését vagy ujabb bizonyítékok beszerzését kívánják (288. §.) a) Vj tanuk és szakértők idézése. A tételes jogok nagyon eltérők ama befolyás meghatáro-