Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

60 870. szám. Francziaországban a »citation directe« intézményét általánosan helyesnek tartják és számos miniszteri rendelet utasítja az ügyészeket, hogy a hol csak lehetséges, mellőzzék a vizsgálat indítványozását. Az eljárás gyorsaságát, főleg csekélyebb fontosságú ügyekben, valamint az elmélet, ágy a gyakorlat férfiai Francziaországban nem tekintik az igazságszolgáltatás könnyen ignorálható másodrendű érdekének. Egyrészről a büntetés gyors alkalmazása által pótolva látják némileg azt, a mi a büntetés intensivitásából hiányzik, másrészről nem megy veszendőbe a büntetés erkölcsi hatása. De ennek hasznait még a terhelt érdekében is kiemelik, kinek nem kell annyiszor a hatóságok előtt megjelenni, mert egy ténynyel be van fejezve az egész ügy, és a terheltnek a bűnvádi per kevesebb költségébe is kerül, mert a tanuk is csak egyszer jelennek meg. A gyors eljárás iránt érzett szükség oly intensiv Francziaországban, hogy még a »citation directe« intézményét is kiegészítendőnek tartották a »délit flagrant« esetében követendő külön eljárással. Hosszadalmasnak találták a »code d'instruction criminelle« rendszerét tettenkapás esetében. Mert szerinte mi történik? Elfogja a rendőr a terheltet, elvezeti a rendőri hivatalba, itt rövid nyomozást tartanak, megállapítják a terhelt azonosságát. Ennek megtörténte után elkísérik a terheltet az államügyészséghez. Az ügyész vagy közvetlenül biró elé idézteti a terheltet, de ekkor is három uapi időköznek kell lenni, vagy a vizsgálatot indítványozza, mely hosszadalmas, legtöbbször fölösleges és rendszerint vizsgálati fogsággal jár. Pedig tettenkapás esetében rendszerint együtt vannak a tanuk, és a terhelt alig tagadhatja tettét, tehát nem áll mi sem annak útjában, hogy az ügyet azonnal elintézzék. E czél szolgálatában áll az 1863. május 20-iki törvény (»Loi sur l'instruction des flagrants délits devant les tríbunaux correctionnels«), mely angol minta nyomán meghonosította a »juridiction subite« vagy a »procedure accélérée« intézményét. E törvény indokolása (Journal du Palais, lois et decréts 1863. 120. lap), egyenesen az angol »Court of police«-re hivatkozik. Londonban és néhány más nagyobb városban kerületenkint egy biró, ki mellett jegyzőkönyvvezető működik, mindennap — kivéve az ünnepeket — reggel 10 órától délután 5 óráig a vétségeken tettenkapott terheltek fölött ítél. A rendőr a tettenkapott terheltet eléje vezeti és egyúttal a sértett felet és tanukat is magával viszi, kiknek kötelességük a rendőrt követni. A biró a megjelenteket kihallgatja és ha a bizonyítékok elegendők: azonnal ítéletet hoz. Ha a nyomozás kiegészítését tartja szükségesnek, a »court« mellé rendelt rendőri biztost kiküldi a szükséges adatok megszerzésére és a körülményekhez képest a terheltet biztosíték mellett vagy a nélkül szabadlábra helyezi, vagy a letartóztatást elrendeli. Éppen igy jár el a biró akkor is, ha az ügy idő rövidsége miatt az nap el nem intézhető és a tárgyalást kénytelen másnapra halasztani. Ha a cselekmény túlhaladja hatáskörét: akkor az ügyet a vád-jury elé utasítja. A »court of police« már egy század óta (az első bíróságot 1792-ben állították fel) működik és Angliában a legnagyobb rokonszenvre talál. Az idézett íranczia törvény ezt az intézményt tartotta szem előtt, melytől lényegileg nem is tér el. A franczia törvény szerint a tettenkapott terhelt közvetlenül az ügyészséghez vezetendő, ki azt kihallgatja és ha büntethető cselekmény forog fenn, letartóztatását elrendelheti és azonnal a törvényszék tanácsülése elé vezetteti. Ha nincs ülés az elfogatás napján: akkor másnapra idézi az ügyész a biró elé a terheltet és tanukat. Az utóbbiak szóval is idézhetők. A bíróság szükség esetén köteles rendkívüli tanácsülést tartani. A terhelt kívánságára a védelem előkészíthetése czéljából a törvényszék háronj napi halasztást ad. Ha a törvényszék az összegyűjtött anyagot ítélethozásra alkalmasnak nem találja: akkor ujabb tárgyalást tart. A franczia judicatura szerint nem szabad az elő-