Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

40 870. szám. nyújtja, — az előzetes eljárás elhúzását soha sem tartja érdekében állónak, és így ok nélkül kifogásokkal nem fogja megakasztani az eljárás menetét. Ha tehát az ügyészség feladatának magaslatára emelkedik, ha a javaslat szellemének megfelelőleg a védelem szempontja csak úgy lebeg, mint a vád érdeke: akkor bízvást feltehető, hogy a vádirat ellen a kifogások nagy számban előfordulni nem fognak és nálunk sem lesz az eredmény rosszabb, mint Ausztriában. De feltéve, hogy a kifogások nagyobb számban fordulnának elő, még ez nem rontaná le a facultativ vádrendszer hasznát, mert mindenesetre igen sok esetben fog a terhelt a vádiratban megnyugodni, mikor kötelező birói vádhatározati rendszer mellett, daczára e megnyugvásnak, még szükséges volna a vádtanács előtti tárgyalás. Ha a javaslat az alapelv tekintetében csatlakozott is az osztrák facultativ rendszerhez: az eljárásra és a vádtanács szervezetére nézve attól lényegesen eltér. Az osztrák rendszer a terhelt érdekeire nem helyez kellő sályt, mert a vádtanács csakis a főügyészséget hallgatja meg, továbbá pusztán iratok alapján határoz. Ez eljárást a büntető perjogi tudomány mai állása mellett, midőn az ügyfél-nyilvánosság követélménye már az előzetes eljárásban is csaknem általános, a haladás elől elzárkózni nem kivánó törvényjavaslat nem követheti. A mi az angol vádjury legnagyobb hiánya, a mit Francziaorszag és Belgium javaslatai feltétlenül elitélnek, a mit a tudomány egyhangúlag kárhoztat: azt a magyar bűnvádi perrendtartás javaslata sem ölelheti fel. Hogy a terhelt az angol vádjury előtt meg nem jelenhet, hogy a »chambre des mises en accusation«-ból a terhelt ki van zárva s legfeljebb méraoireokban kesereghet sorsa fölött: ez a folytonos és csaknem egyhangú kifogás tárgya. És méltán, ha nem lehet kétségbevonni azt, a mit Hélie mond a birói vádhatározatról: ».. . un premiere chátiment avant qu'il sóit certain qu'il mérite un chátiment«; ha igaz, hogy a birói vádhatározat már mélyen benyúl az állampolgár jó hírnevébe, erkölcsi és vagyoni érdekeibe: akkor az állampolgárnak rendelkezésére kell adni minden eszközt, melylyel a vád ellen a biró előtt tisztázhassa magát. A vád és védelem egyenlőségének teljes megsértése az, midőn a közvádló befolyását jelenlétével és szóbeli előadásával biztosíthatják, vagy éppen, mint Francziaországban és Belgiumban van, az ügyet egyenesen a közvádló adja elő, a terhelt pedig írásbeli folyamodáson kívül egyéb eszközzel védelme érdekében nem rendelkezik. »Non debet actori licere quod rei non permittitur«. E tétel igazságához kíván a javaslat ragaszkodni, midőn lehetőleg minden eszközt meg kíván adni a terheltnek is, melyet a kifogások érvényesítésére czélszerííen használhat. Legyen módja a terheltnek kimutatni az egész előzetes eljárás hiányait, a vádirat túlkapásait vagy éppen a törvénytelenségét; legyen módja meggyőzni a bírákat arról, hogy ártatlanul kívánják a vádlottak padjára hurczolni. És ezt ne csak holt betűk segélyével tehesse, hanem hasonló fegyverrel küzdhessen, mint a vádló. Jelenhessen meg a terhelt is védőjével a birák előtt és a vádló élőszava ellenében, élőszóval védhesse magát a vád minden pontja ellen. A bíróság ily eljárás mellett gondosabban mérlegeli az adatokat és felszabadul a vádló befolyása alól, mert hisz a jelenlegi eljárás mellett Francziaországban és Belgiumban is az a panasz, hogy a vádtanács csak azt teszi, a mit a közvádló akar. Ha a javaslat biztosította az állampolgárnak azt a jogát, hogy az alaptalan, szenvedélyes, pártérdekek vagy egyéb mellékkörülmények által emelt vád ellen a független bíróságnál kereshessen, orvoslást: akkor kötelessége arról is gondoskodni, hogy a birói határozat ne legyen üres formaság, hanem valódi biztosíték. Biztosítékot pedig csak akkor nyújt, ha a birói határozatot contradictorius eljárás előzi meg. A javaslat bizonyos irányban még tovább ment, mint a franczia javaslat, mely mint fentebb mondva volt, csak a terhelt védőjének engedi meg a jelenléteit, de kizárja a terheltet. A javaslat a belga javaslat készítőinek véleményéhez csatlakozott, mert gyakran éppen a terhelt