Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
24 870. szám. meny beszerzése végett az igazságügyi miniszterhez terjesztendók fel, mely intézkedés czélja az, hogy az igazságügyi miniszteiium, a mennyire csak lehetséges, a külföldi hatóság, illetve társulat véleményét szerezze meg és csak nagyon kivételes esetekben elégedjék meg a belföldi hatóságok, illetve társulatok véleményével. A német törvény (92. §.) megengedi, hogy belföldi hatóságtól is kérhessen a bíróság külföldi érez- vagy papírpénz hamisítása tekintetében véleményt. A javaslat szerint a bíróságnak erre nincs joga, hanem éppen a fentemlített ama czél érdekében, hogy.a legilletékesebb testületnek legyen alkalma a hamisítás tekintetében nyilatkozni, mindig az igazságügyi miniszterhez teendő jelentés. A c) alatt említettekre vonatkozó rendelkezés azon az indokon nyugszik, hogy a kibocsátó testület legilletékesebb a leletre és véleményadásra. A d) alatt említett és nem magánosok által kiadott hitelpapírok a következők: a bemutatóra szóló nyomtatott kötelezvények, bankjegyek, részvények, ezeket pótló ideiglenes részvényjegyek, utalványok, nyugták, ezen papírokhoz tartozó kamat- vagy osztalékszelvények és szelyényi utalványok (coupouok és talon) (BTK. 210.), továbbá ama névre szóló kötelezvények és azoknak kamatszelvényei és szelvény-utalványai, melyeket a magyar kormány vagy valamely magyar közpénztár bocsátott közre, ha azok a tőzsdei forgalom tárgyai (BTK. 211.). Ezekre nézve is egyazon indokból, mint a fennebb említett esetekben, mindig ama hatóság, társulat, illetőleg szövetkezet keresendő meg, mely a valódi értékpapírokat kibocsátotta. Az e) alatt említett esetekben, azaz : ha a bemutatóra szóló nyomtatott kötelezvényt, bankjegyet, részvényt, ezeket pótló ideiglenes részvényjegyet, utalványt, nyugtát, úgyszintén ezen papírokhoz tartozó kamat- vagy osztalék-szelvényt, szelvényi utalványt magános, tehát sem valamely államkormány, sem ily papírok kiadására feljogosított közpénztár, sem község, társulat, szövetkezet, testület nem bocsátotta ki: akkor a szakértői szemle és vélemény tekintetében az általános szabályok követendők. Nehogy az érez- vagy papir-pénzre, továbbá az osztrák-magyar bank pénzjegyeire és közhitelpapirjaira vonatkozó hamisítványok szakértői megállapítás végett intézett megkeresvények, illetve erre adott válaszok mellől a hamisítványok készítésére használt és lefoglalt eszközök visszamaradjanak: a 249. §. első bekezdése mind azoknak el-, mind visszaküldéséről intézkedik. Szükséges elküldeni az eszközöket, mert esetleg a szakértők megállapíthatják, hogy nem a lefoglalt eszközökkel készítették a kérdéses hamisítványt. Egyáltalában a bíróságnak ügyelni kell arra, hogy mindig fölvilágosítást nyújtson a szakértői vélemény az eszközökre nézve, melyekkel a hamisítvány készítve volt, mert a sokszorosítás kérdése éppen a hamisítványoknak mily mérvű forgalomba hozása szempontjából fontos körülményt képez. Egyúttal a leletben arra is ki kell mindig terjeszkedni, hogy ugyanannak a hamisításnak példányai nem fordultak-e elő másutt is. Hogy a bűnvádi eljárás befejezte után a hamisítványokat és eszközöket a pénzverő hivatalhoz, az osztrák-magyar bankhoz, illetve a BTK. 210. és 211. §-ai alá eső és nem magánosok által kiadott hitelpapírokra nézve a kibocsátó hatósághoz, társulathoz vagy szövetkezethez vissza kell küldeni: az abban leli indokát, hogy ezeknek a birtokukban levő példányokkal és eszközökkel módjukban van a hamisítvány egyéb, később forgalomba hozott példányait ellenőrizni s a hatóságokat azonnal nyomra vezetni. IV Az irás azonosságának vizsgálata. (250. §.) A legnehezebb feladatok egyike az irás azonosságát biztosan megállapítani. Már maga az a körülmény, hogy az ember irása nemcsak külömböző időszakokban, de egyazon időszakban is a testi és lelki állapotokhoz képest változó lehet, az azonosságnak összehasonlítás alapján
