Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
870. szám. 191 november 25-én megújították, de 1888. évi február. 29-én visszavonták a miatt, mert az ülésszak végéig elintézésére már kilátás nem volt. Hasonló sorsban részesült Reichenspergernek 1"890. évi deczember 3-án benyújtott ujabb indítványa. A szakadatlanul ismételt indítványok, ugy látszik, végre a szövetségi tanácsban is engedékenyebb hangulatot idéztek elő, mire különösen az mutat, hogy a felebbezésnek Reichensperger indítványa értelmében való szervezését múlt 1892. év őszén tárgyalás alá vette. A birodalmi kormány 1894. évben a birói szervezetről és a bűnvádi perrendtartásról szóló törvények némely intézkedéseinek módosítása és kiegészítése iránt benyújtott törvényjavaslatába a felebbezésnek a törvényszékekhez tartozó ügyekre való kiterjesztését is felvette (II. czikk, 354. §.). Az osztrák-magyar monarchia másik államában nincs ily élénk mozgalom a felebbezés visszaállítására. Ennek oka valószínűleg az, hogy e per orvoslatot, bár nagyon korlátozva és lényegéből kivetkőztetve törvényszéki ügyekben is fentartották, továbbá, hogy a semmítöszéket érdemleges fölül vizsgálati joggal is ruházták fel. Valószínű azonban, hogy ez országban is az őszinte, valóságos felebbezést visszakívánják. Ha a jogtörténelemnek döntő adatai után még kétség maradna arra nézve, hogy hazánkban nélkülözhető-e a felebbezés, ezt igazságszolgáltatásunk és társadalmunk vonatkozó viszonyainak szemügyre vétele eloszlatja. E perorvoslatnak kisebb-nagyobb megszorítással évszázadokra terjedő gyakorlata, két fokú használhatása, az utolsó évtizedekben majdnem korlátlanná válta, rögtönös mellőzését veszélyes kísérletnek, a törvényhozás folytonossága igazolatlan megszakításának tünteti fel. Biztosan várható, hogy közönségünk, mely a büntető ügyeknek két izben való fölülvizsgálata után is alig tud a legfelsőbb biróság határozatában megnyugodni, tiltakozni fog az ellen, hogy az elsőfokú' biróság a bűnösség és igen gyakran a büntetés kérdésében is véglegesen döntsön. Erre már abból is lehet következtetni, hogy nálunk sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe a perorvoslatokat, mint más országokban. Évtizedek óta alig változó számok szerint az első fokon elintézett büntetőügyekhez arányosítva a perorvoslatok hányada: Francziaországbau.... . . 4 í /io°/o Belgiumban 5°/o Németországban....... 5°/o Az osztrák-magyar monarchia másik állámában. . ; . . . . 5 2 /io°/o Hazánkban pedig . . . . . . 20 7 /io 0 / 0 Nevezetesen törvényszékhez tartozó büntető ügy évben elintézve -felebbezve , . . ; ; 1887 \ . . 62.191 21.761 1888 . * . 64.178 23.844 1889 .-. . . 60.090 23.338 1890 . . . 60.221 23.283 1891 . . 54.800 ' 22.203 összesen . . 301.480 114.429 vagyis a felebbezett ügyek száma kitette az elintézetteknek 37 9 /w százalékát. ' Járásbírósághoz tartozó ügy évben elintézve •" felebbezve 1887 . . . 200.951 30.283 1888 . . . 199.810 30.939 1889 . . . 197.956 31.047 1890 . . - 195.663 29.916 1891 . . . 183.603 28.577 összesen . . 977.983 150.762 vagyis a felebbezett ügyek száma kitette az elintézetteknek 15 4 /IO százalékát.
