Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

176 870. szám. A) Angliában a bűnvádi eljárás sajátszerű alakzatánál fogva a perorvoslatoknak egyálta­lában nem nyílik igen tág tér. így van ez a főtárgyalást megelőző eljárásban is, mely egyebütt a felfolyamodásra legtöbb alkalmat szolgáltat. Emez eljárásnak csak a rendes esküdtszék (assize) elé tartozó büntettek és vétségek (treason, felony, indictahle misdemeanor) tárgyában vau helye. Az elővizsgálatot vezető béke- vagy rendőri biró intézkedései és végzései ellen általános perorvoslat nem létezik. Csak egyes meghatározott esetekben van tüzetesen körülirt panasznak helye. Nevezetesen ha a vizsgálóbíró valamely intézkedést elmulaszt, vagy hely­telenül foganatosít, lehet a londoni fötörvényszék queensbench osztályához fordulni (wnt of mandamus és of prohibition), mely a vizsgálóbírót nyilatkozatra kötelezi és azután a panasz tárgyává tett intézkedést elrendeli, illetve megtiltja. A vizsgálati fogságra nézve pedig a londoni főtörvényszéknél (writ of habeas corpus), vagy az ítélő bíróságnál lehet orvoslást keresni. Egyéb­ként a vizsgálóbíró szabálytalan eljárása ellen az elvben nem kötelező, de a gyakorlatban majdnem soha ki nem zárt nyilvánosság nyújtja a főbiztosítékot. A writ of certiorari saját­szerű perorvoslata, melynek folytán a queensbench főtörvényszéki osztály bármely más angol bíróság előtt folyamatban lévő és az esküdtek által még el nem döntött bűnvádi ügyet maga elé vonhat, az elővizsgálat folyamában is használható ugyan, de ritkán veszik igénybe és tulajdonképen nem orvoslásra, hanem a biró személye elleni kifogás érvényesítésére nyújt alkalmat. A nagy (grand) esküdtszék vád alá helyező végzése ellen a vádlott egyedül a már említett writ of certiorari perorvoslatával élhet. A nagy esküdtszéknek a vádat elutasító végzése ellenében az ítélőtörvényszék, a vádlottnak további fogvatartását és ujabb vádlevél (bili of indictment) beadását rendelheti el. Azon kívül is joga van a vádlónak elvetett vádlevelét az esküdtszék következő ülésszakában újra benyújtani. Egyéb a felfolyamodással párhuzamba hozható perorvoslatot az angol bűnvádi eljárás nem ismer. B) A frcmczia b. perrendtartás a vizsgálóbírónak az elővizsgálat folyamában hozott vég­zései közöl csak az illetékessége tárgyában tett kifogást elvető ellenében nyújt perorvoslatot, felfolyamodás esetleg semmiségi panasz útján (416., 539. ez.). A perorvoslatnak ily mértékű korlátozása kétségtelenül gyorsítja az eljárást és ennyiben az 1856. évi.július 17-én kelt tör­vény, mely a vizsgálóbírót ellenőrző felügyelő tanács (chambre de conseil) intézményét meg­szüntette, kedvező hatást gyakorolt. De másrészt oly hatalmat ad egy ember kezébe, milyet szabad államban senki sem gyakorolhat és majdnem egészen confiscálja a terhelt személyes és védekező szabadságát. Azért az államok közöl, melyeknek törvényhozása a napóleoni code d'instruction criminelle nyomain haladt, a felügyelő tanács megszüntetése tekintetében egyik sem követte az absolut franczia császárság példáját. Sőt, mint említve volt, a franczia b. per­rendtartás módosítását czélzó törvényjavaslatok (Le Royer jav. 136—143. ez., Demőle jav. 144—150. ez.) már is ajánlják a felügyelő tanács visszaállítását. A vizsgálóbírónak a befejezett vizsgálat fölött hozott határozatai a franczia b. perrend­tartás 135. czikke szerint kifogással (opposition) támadhatók meg. A kir. ügyész bármely határozat ellen élhet kifogással, a vádlott csak az esetben, ha fogva van, vagy ha illetékes­ség elleni kifogását elvetették. A magánfél (partié civile) csak az eljárás megszüntetése, a terheltnek rendőri bíróság elé utasítása és biztosíték mellett szabadlábra helyezése, továbbá az illetékesség tárgyában tehet kifogást. Másod fokban a feltörvényszék vádtanácsa határoz, melynek végzése ellen az illetékesség kérdésében a semmítőszékhez lehet folyamodni (416. ez.). Bűntett miatt folyamatba tett ügyben a feltörvényszék vádtanácsának vádhatározata ellen semmiségi panasznak van helye illetéktelenség, büntetendő cselekmény hiánya, az állam­ügyészség meg nem hallgatása és a vádtanács szabályellenes egybeállítása miatt (299. ez.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom