Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. 171 A bíróságnak tehát éppen a miatt, mert az ítélet az ő jogi nézetéről is tesz tanúságot, minden esetben meg kell azt vizsgálnia, vájjon a tettnek az esküdtek határozatában megállapítva levő alkotórészei kitöltik-e ama büntetendő cselekmény tényálladékát, melyben a vádlott bűnösnek kijelentve van. S ha a bíróság erre a kérdésre nemmel felel, nincs arra kényszerítve, hogy az ellenmondást magában foglaló verdict alapján, ha azt már nem utasíthatja vissza (371. §. ut. bek.), a vádlottat a miatt a büntetendő cselekmény miatt ítélje el, melynek teljes tényálladéka nem forog fenn; de másrészről teljesen fel sem mentheti őt, mert az igazságnak csupán az felel meg, hogy vádlottat a bíróság csak addig a határig mentse föl, a meddig a verdict ellenmondása ér; azontúl pedig ítélje el a vádlottat abban az esetben is, ha az esküdtek határozatából megállapítható tényállás szerint a vádlottnak tette oly büntetendő cselekménynyé minősítendő, mely az esküdtszék hatáskörébe nem tartozik (374. §. 3. bek.). Az esküdtbíróság birói tagjai a törvény alkalmazásánál az enyhítő és a súlyosító körülményeknek hivatalból való figyelembevételével és szorgos mérlegelésével állapítják meg a büntetést. Az ítélet indokolásánál pedig ezeket a körülményeket is elősorolják a mellett, hogy a bűnösség megállapítása tekintetében az esküdtek határozatára utalnak (375. §.). A bíróságnak az ítéletet az eljárás folytonosságának megszakítása nélkül kell meghoznia és nyomban ki is kell hirdetnie. Az ellenkező rendelkezésre, mely a közvetlenség elvétől való eltérést foglal magában, az esküdtbirósági eljárásban, a lényeges kérdéseknek az esküdtek részéről való eldöntése után nincs szükség, s azért a javaslat nem engedi meg, hogy az ítélet kihirdetését a bíróság elhalaszsza (374. §. ut. bek.) A javaslat 376. §-ának intézkedése, mely szerint az esküdtek az elnök engedelmével lakásukra távozhatnak, abban az esetben is, ha a főtárgyalás 24 óránál rövidebb időre van elnapolva vagy félbeszakítva, a közvetlenség hatásának veszélyeztetése nélkül kíván az esküdtek terhén könnyíteni. Hogy ez a rendelkezés az esküdtszék intézményének természetével nem ellenkezik, arról az 1880. évi angol javaslat tesz bizonyságot, melynek 344. szakasza hasonló intézkedést tartalmaz. A főtárgyalás jegyzőkönyvének szerkesztésére vonatkozó 377. §. rendelkezéseit az a lényeges eltérés igazolja, mely az esküdtszék közreműködésével tartott főtárgyaiásnál felmerül s mely a 331. §. intézkedéseinek megfelelő pótlását teszi szükségessé.