Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. 109 kérdések egyikére válasz adva nincs, — ha a szavazatok aránya nem látszik törvényesen meg­jelöltnek, — ha a részben való igenlés esetében a részben való tagadás kimondva nincs, víigy viszont, — szóval, fia a határozat hézagos ; ha a határozat logikai ellenmondást tartalmaz, pl. ha két egymást kizáró kérdésre igenlő szavazat forog fenn, — vagy ha az esküdtek a kérdésnek egymással szükségkép egybefüggésben álló részei egyikére igennel, másikára nemmel szavaz­tak, — szóval, ha a határozat önmagának ellenmondó: a bíróság az ítélet helyes és igazságos voltának érdekében köteles a helyesbbítŐ eljárást megindítani, vagyis az esküdteket a határozat helyesbbítésére felhívni; s az esküdtek kötelesek ennek a felhívásnak eleget tenni, mert az ekként visszautasított határozat olybá veendő, mintha nem is volna kimondva ; 8 ebből az a tény foly, hogy az esküdtek még nem feleltek meg kötelességöknek. A heiyesbbítő eljárás mindaddig elrendelhető, míg a bíróság ítéletet nem hozott, mert a hibát leginkább az ítélet fölötti tanácskozásnál veszi észre; s ennek az eljárásnak elrendelésére nem az esküdtbíróság elnöke, hanem a felek meghallgatása után az a bíróság van hivatva, mely a határozatra a törvényt alkalmazni köteles; s ha ezt elmulasztotta, eljárása ellen a javaslat semmiségi panasznak ad helyt (427. §. 6. p.). Ha az esküdtek határozata csak alakjára nézve veit szabálytalan; pl. hiányzott a főnök megjegyzése, melyben a beszúrásokat saját igazításainak elismeri, nyilvánvaló, hogy ez a sza­bálytalanság a határozat érdemleges részét nem érinti, s nem szükséges, hogy az esküdtek újra tanácskozzanak fölötte. De ha az alaki hiba az említettnél nagyobb is, még akkor sem szabad az esküdteknek a határozat érdemleges részét uj tanácskozás tárgyává tenniök, mert azt a merő formahiba nem tette kérdésessé s a határozat anyagától való eltérés sértené a vádlottnak a már kihirdetett határozathoz való jogát. Ellenben, ha a határozat anyaga hibás, ha homályos, hézagos vagy önmagának ellen­mondó ; mivel a hiba terjedelmét tüzetesen meghatározni alig lehet: az esküdteknek szabad kezet kell engedni abban, hogy korábbi határozatuktól egészen eltérhessenek. Az a határozat, melyet az esküdtek ily ismételt tanácskozás után mondottak, akként irandó a kérdések mellé, hogy az előbbi határozat is olvasható legyen (370. §.); mert külöm­ben a határozat feljegyzése elveszítené okiratszertí jelentőségét (375. §. 2. bek.). 2. A vádlott sérelmére történt tévedés. Az esküdtbirósági eljárás általánosan elfogadott elve szerint az esküdtek felmentő határozata a bíróságra nézve kötelező. Ezt aa elvet az a tény is támogatja, hogy a bűnösnek felmentése a jogi rendet nem ingatja meg annyira, mint az ártatlannak elítélése. A vádlott javára törlént tévedés esetében tehát az esküdtek határoza­tának felfüggesztését a javaslat sem engedi meg. A new-yorki perrendtartás ezt világosan ki is jelenti: when there is a verdict of acquittal, the court cannot require the jury to reconsi­der it (447. §.). De ha az esküdtek verdictje kimondja a vádlott bűnösségét, Angliában, az elnöklő biró felfüggeszti az Ítéletet, ha az esküdtek határozatát tévesnek tartja. A javaslat szerint a bíróság az ügyet hivatalból más esküdtszék elé utasítja abban az esetben, ha az esküdtek a vádlott sérelmére tévedtek (371. §.). A javaslat a bíróságnak ebbeli intézkedését nem teszi a felek indítványától függővé, mert a bíróság meggyőződését a felek kívánságának alárendelni nem akarja, legkevésbbé akkor, mikor ezt nyilvánvalólag az igazság érdeke ellen tenné. Ha a bíróság ily tévedést fenforgónak nem lát, a felek részéről erre vonatkozólag netán tett indítványokat figyelmen kívül és hatá­rozat nélkül hagyja. Időpontul, melyen túl a más esküdtszék elé utasító határozat nem hozható, a javaslat a lehető legvégső pontot állapítja meg; mert azon túl már beleütköznék a felek ama jogába, melyet a kihirdetett ítéletben nyernek. KÉPVH. IROMlNY. 1892 — 97. XXVIII. KÖTET. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom