Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
870. szám. 149 folytonsságának elvéhez ragaszkodni: mégis a természet törvényei követelik, hogy a perben szereplő személyek kimerülésénak megakadályozása végett a tárgyalás rövid időre, főleg étkezés és az éji nyugalom szempontjából félbeszakítható legyen. Nincs is perrendtarfás, mely ezt a félbeszakítás alapos okául el nem ismerné. Nemcsak a birák, hanem a többi szereplők (vádlott, védő, tanuk, szakértők stb.) érdekében is félbe kell rövid időre szakítani a tárgyalást, ha pihenésre valóban szükségök van. Jogában áll tehát az elnöknek a főtárgyalás bármely szakában, sőt még a perbeszédek közben is a félbeszakítást elrendelni. Mindazáltal óvakodni kell, hogy a vádló vagy védő beszédjeinek ok nélküli félbeszakítása a vád- vagy védbeszéd egységének rovására essék, és a méltányosság mindenesetre követeli, hogy e ponton első sorban a vádló vagy védő kívánságát vegye figyelembe a bíróság. A hetedik pontian a leküzdhetetlen akadályok vannak a félbeszakítás, illetve elnapolás okaiul megjelölve. Ezek oly külömbözők lehetnek, hogy taxativ felsorolásuk lehetetlen. Majd elemi csapásuk (tűzvész, vizár stb.), majd a bíróság vagy vádlott személyes biztonságának fenyegető veszélyeztetése, majd a bíróság egy vagy több tagjának rögtönös megbetegedése vagy éppen halála, majd a vádlottnak eltávozása lehetnek a leküzdhetetlen akadályok, melyek miatt a főtárgyalás nem folytatható. Az akadály természete irányadó mindig arra nézve, hogy félbeszakításnak és mily időtartamra, vagy elnapolásnak legyen e helye. XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbiróságok előtt. (337—377. §§.) Az esküdtszék intézményének éltető elemei a nyilvánosság, a szóbeliség és a közvetlenség; kiegészítő tagjai ezek, összeforrva, összenőve vele úgy, hogy ha e tagok egyike vagy másika rövidséget szenved, csonka lesz az egész test. Az esküdtszék működésének tere a főtárgyalás, mely a szóban levő elemek közt nagyjában ama szabályok szerint mozog, melyek a törvényszékek előtt lefolyó fó'targyalásra nézve a XVII. és XVIII. fejetekben előirvák. De mivel az esküdtbíróság eljárásának alapeszméje az, hogy a büntető birói hatalomban rejlő jogokat és kötelességeket két önálló, részint együttesen, részint egymás mellett működő tényező gyakorolja, az esküdtszék és a melléje rendelve levő bíróság; s mivel a megelőző fejezetek rendelkezései ennek az alapeszmének megvalósítására nem elégségesek: külön intézkedésekre is van szükség, melyek a megelőző fejezetbelieknek kiegészítéséül szolgáljanak. I. Az esküdtbíróság előtt tartandó főtárgyalás előkészítése. (337—341. §§.) Az esküdtbiróságok előtt lefolyó eljárás tehát általában véve abban a mederben halad, mely a javaslat XVII. és XVIII. fejezeteiben kijelölve van. E fejezetek rendelkezéseinek az esküdtbiróságok előtt tartandó fó'targyalásra való kiterjesztése következéskép elöljárójában kimondandó volt (337. §.). Ebből önként foly, hogy a javaslat nem találta Angliát abban követendőnek, hogy a bűntettel vádolt egyén múlhatatlanul letartóztatandó, mihelyt ügye esküdtbíróság elé van utasítva. A javaslat szerint a főtárgyaiásnak nem kiegészítője a vizsgálati fogoly, még akkor sem, ha esküdtbíróság jár el. A vádlott tehát, ha a törvényhozás esküdtbiróságunk hatáskörét
