Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. 145 is közvetlenül ez az ügy veendő elő és semmi esetre sem szabad esetleg még egy más ügyet letárgyalni, és csak azután fogni a főtárgyaláson elkövetett bűncselekmény tárgyalásához. Árra nézve azonban teljes szabadsága van a bíróságnak, hogy ax elintézés alatt lévő ügynek félbeszakításáyal vagy befejezése után kívánja-e a főtárgyalást megtartani. Ha azt látja, hogy az elintézés alatt lévő ügyben a continuitás megszakítása zavarólag hatna: akkor czélszerííen cselekszik, ha ennek befejezte után tárgyalja az ügyet. Nem szenved kétséget, hogy addig is, míg e tárgyalásra kerül a sor, az elnöknek jogában van a szükséges elővigyázat! intézkedéseket megtenni. A mi az eljárás menetét illeti, erre nézve általános szabály az, hogy a főtárgyalás rendelkezései követendők, a mennyiben e rögtönös eljárás természetével nem ellenkeznek. Védőről szabadságában áll a félnek gondoskodni, de az, hogy a védelemre kellőleg elő nem készülhetett, nem ok a főtárgyalás megtartásának mellőzésére. A védelemköteles ügyekben igen kívánatos, hogy az elnök védőt rendeljen s ha éppen nem lehetne azonnal ilyent rendelni, akkor czélszerííbb a rendes eljárásra utasítani az ügyet. A súlyosabb esetekre nézve pedig, ha az elkövetett cselekmény öt évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés alá esik, itt sem engedi meg a javaslat a védő mellőzését. A közbeszóló határozat ellen nincs külön perorvoslat. 4. Elnapolás és félbeszakítás. A javaslat megkülömbözteti a főtárgyalás elhalasztását, elnapolását és félbeszakítását. Elhalasztásról csak a főtárgyalás megkezdése előtt (290. §.) lehet szó. Ellenben elnapolás és félbeszakítás csakis a főtárgyalás megkezdése után történik. A közvetlenség elve követeli, hogy a főtárgyalás nagyobb félbeszakítás nélkül menjen végbe, nehogy a főtárgyaláson nyert benyomások elmosódjanak. Hogy a közreműködő személyeknek pihenés czéljából félbeszakításra van szükségük, ezt nem kifogásolja senki. Fontosabb ama kérdés, hogy hosszabb időre terjedő félbeszakítás esetén mennyi idő legyen a minimum, melyen túl már a főtárgyalás újra kezdésének van helye. A német particularis törvények, mint a hannoveri és szász perrendtartások három napi időközt jelöltek meg minimumul, az osztrák perrendtartás pedig, követve a braunschweigi törvényt (Í53. §.), ily külső, pusztán időközhöz kötött külömböztetést nem tesz. Mindazáltal a félbeszakítás és elnapolás között e perrendtartás szerint is van külömbség. Az osztrák perrendtartás (273. §.) csak annyiban engedi meg a főtárgyalás félbeszakítását (Die Hauptverhandlung darf .... nur soweit unterbrochen werden), ha erre pihenés, vagy bizonyító eszközök rögtönös beszerzése szempontjából van szükség. Egyéb okokból (274., 275., 276. §§.) úgy mint a védő elmaradása vagy mellőzése, a vádlottnak a főtárgyaláson megbetegedése és le nem küzdhető akadályok miatt, továbbá uj bizonyítékok megszerzése és végre a vizsgálatot kiegészítő cselekmények teljesítése szempontjából elnapolásnak (Vertagung) van helye. E különbségtételnek nagy jelentősége van. Az osztrák perrendtartás nem mondja ki, hogy hány napi elnapolás vonja maga után a főtárgyalás újra kezdését. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az osztrák perrendtartás szerint az elnapolt főiárgyalást soha sem kell újra kezdeni. Ellenkezőleg ez a perrendtartás egyik alapelvének, a szóbeliség és közvetlenségnek folyományaként mindig megkívánja a főtárgyalás reproductióját, valahányszor a megkezdett főtárgyaiásnak későbbre halasztása a 273. §-ban meghatározott igen rövid ideig tartó félbeszakítás jellegével nem bir. A német birodalmi perrendtartás (227. §,) szintén különibséget tesz az elnapolás (<\ussetzung der Hauptverhandlung) és a rövidebb időre terjedő félbeszakítás (Unterbiechung) között, a mennyiben az utóbbinak csak pihenés szempontjából és akkor van helye, ha több napig tartó tárgyalásnál egy napi ól másikra folytatják a tárgyalást. E megkülömböztetésnek jelentősége csak annyiban van, hogy a rövidebb félbeszakítást az elnök rendeli el, míg az xípvn. IROMÁNY. 1892—97. XXVIII. KÖTKT. 19