Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
149 870. szám. támadják meg az elnök és jegyzőkönyvvezető által már helyesen fölvettnek tartott jegyzőkönyvet. Egyébiránt a javaslat arra is feljogosítja a feleket, hogy már a főtárgyalás folyamata alatt kívánhassák, miszerint jogaik megóvása végett egyes körülmények vagy nyilatkozatok jegyzőkönyvbe véve legyenek. A javaslatnak ama kitétele »jogaik megóvása végetU a legszélesebb értelemben veendő. Nemcsak a perorvoslat szempontja döntő e kérdésben, hanem lehet, hogy magánjogi elégtétel vagy a miatt kéri a fél bizonyos körülménynek vagy a vádlottnak, tanának, szakértő nyilatkozatának jegyzőkönyvbe foglalását, hogy azt ujabb bűnvádi eljárás tárgyává tegye. Az elnöknek, illetve bíróságnak kötelessége lehetőleg helyt adni az ily indítványoknak, mindazáltal aa indítvány teljesítése nem kötelező. Ha nyilvánvaló, hogy valamely körülmény indítványozott megállapítását a legszélesebb értelemben vett jogmegóvás sem kívánja vagy az éppen semmi összefüggésben nincs a főtárgyalás tárgyával: akkor igen természetes, hogy az indítvány megtagadandó. Nemcsak a vádló, a vádlott, a tanuk, a szakértők, a védők, hanem az elnök és a bíróság többi tagjai által tett nyilatkozatokra is kiterjed a feleknek ama joga, hogy azoknak jegyzőkönyvbe vételét kívánhassák. Nem szenved kétséget, hogy az elnöknek vagy bíróságnak joga van hivatalból is bizonyos nyilatkozatoknak szó szerint való felvételét elrendelni. Annak, hogy melyik fél indítványára történt a felvétel, mindig ki kell tfínni a jegyzőkönyvből és ha az indítványnak helyt nem adtak, ezt is mindig ki kell tüntetni a jegyzőkönyvben. VII. A főtárgyaláson elkövetett bűncselekmények. Elnapolás és félbeszakítás. (333—336. §§.) 1. A főtárgyaláson elkövetett bűncselekmények (333. §.). Ha a bíróság tekintélyének érdeke múlhatatlanul megköveteli, hogy a tárgyaláson elkövetett rendetlenességek is azonnal büntetéssel legyenek sújthatok, mennyire inkább szükséges, hogy a főtárgyalás folyamában elkövetett bűncselekményeket nyomban kövesse a megtorlás. Midőn valaki, mintegy gányt íízve a hely méltóságával, az igazságszolgáltatás színe előtt sem borzad vissza bűncselekmény elkövetésétől: akkor szükséges, hogy a bíróság méltóságának és a jogrendnek ily eclatans megsértése miatt gyorsan érje őt utói az igazságszolgáltatás sújtó keze. Helyesen mondja Treilhard, — az 1808 ki code 181. §-ának indokairól szólva, — hogy az igazságszolgáltatás iránt köteles tisztelet parancsolja, hogy a bűncselekmény tanúi egyúttal tanúi legyenek a megtorlásnak is. Ezért a franczia »code d'instruction criminelle« (504—508. czcz.) nyomán csaknem minden ujabb perrendtartás megengedi, hogy a főtárgyaláson elkövetett bűncselekmény miatt rövid, sommás eljárás útján azonnal főtárgyalás legyen tartható és ítélet hozható. De ha a modern perrendek szükségesnek tartják is eme gyors eljárást: mégis gondoskodnak arról, hogy a vádlott jogos érdekei itt is kielégítve legyenek. Nem szenved ez eljárás a statarialis rendszer ama hibájában, hogy a rendes büntetések helyett rendkívüliek alkalmazhatók, nem fosztja meg a vádlottat a főtárgyalás és ítélethozás rendszerinti biztosítékaitól, mert hisz a vádlottat szintén ki kell hallgatni, a bizonyító eljárást akként kell vezetni, mint más főtárgyalás esetében, sőt a javaslat a vádrendszer követelményének is eleget téve, nem engedi meg, hogy a bíróság hivatalból fogjon az eljáráshoz, hanem megkívánja, hogy e tárgyban a jogosult vádló, magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetében a jogosult tegyen indítványt. Joga van egyébiránt a bíróságnak a rögtöni eljárás helyett rendes eljárásra is utasítani az esetet, azaz: a cselekményről felvett jegyzőkönyvet további indítvány végett az ügyészséghez, vagy a mennyiben az ügyészség vizsgálatot indítványozott, azonnal a vizsgálóbíróhoz áttenni. Ha pedig a cselekmény járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik : úgy az ügy az illetékes hatósághoz utasítható.
