Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. 139 csaknem rendszerint eltérnek a külömböző időben tett vallomások. Ehhez járul, hogy az eltérések, hozzáadások stb. megállapítása szintén nagy nehézséggel jár és az áttekinthetőség kárára van. Az elnöknek a főtárgyaláson folytonosan össze kellene hasonlítani a vallomásokat az előbbiekkel és az eltérést constatálni, mi ismét ujabb vitára adhat okot és a főtárgyalás menetének ok nélküli megakasztására vezet. Egyedül czélszertínek tehát azt tartotta a javaslat, hogy a vallomások lényeges tartalma kivétel nélkül felvétessék a főtárgyalás jegyzőkönyvébe, mely eljárás mellett az ítélet alapjául szolgáló anyag összefüggő egészben van előállítva. Hogy mi képezi a vallomás lényeges tartalmát, ez az elnök és jegyzőkönyvvezető belátására van bízva, de a feleknek befolyása is biztosítva van, a mennyiben, ha valamit lényegesnek tartanak, joguk van annak jegyzőkönyvbe vételét indítványozni. E kelléken kívül, mely a főtárgyalás jegyzőkönyve jellegének megítélhetése szempontjából e helyütt első sorban volt figyelembe veendő, a javaslat részletesen, habár nem is taxatíve, felsorolja a további kellékeket is. Mindenekelőtt szükséges, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a tárgyalás helyét, napját (természetesen az év és hó megjelölésével) a közreműködő személyeknek (elnöknek, bíráknak, jegyzőkönyvvezetőnek, vádlóknak, vádlottaknak és ezek képviselőinek) neveit, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését és tekintettel a nyilvánosság elvi fontosságára, annak megemlítését, hogy a tárgyalás nyilvános vagy zárt volt-e. További kelléke a főtárgyalás jegyzőkönyvének az, hogy a tárgyalás menetét időrendi, történeti sorban hííen írja le és minden lényeges alakiságot szabatosan tüntessen fel. A jegyzőkönyv e feladatának közelebbi felvilágosítására szolgál az az exemplificativ felsorolás, hogy különösen annak felemlítése szükséges: mely vádlottak, tanuk és szakértők voltak kihallgatva, mily szembesítések történtek, mely okiratokat olvastak fel és hogy a tanuk vagy szakértők esküt tettek-e, vagy a megesketés mely okból maradt el, mely indítványok voltak téve és ezekre minő határozatok hozva ? Mindezzel nincs kimerítve annak felsorolása, a mit a történeti hűség érdekében szükséges feljegyezni, de ezzel mindenesetre jelezve van, hogy a főtárgyalás jegyzőkönyvének a legnagyobb szabatossággal kell megörökíteni mindent, mi a főtárgyaláson történt és nem szabad egyetlen lényeges alakiság megtörténtét felemlítetlenül hagyni. Lényeges alakiságnak kell tekinteni minden oly perbeli tényt, mely a felek jogait és a bizonyítás hitelességét biztosítja, nevezetesen pedig azokat, melyeknek figyelmen kívül hagyása semmiséget von maga után. Az alakiságok megemlítésénél különös figyelmet kell arra fordítani, hogy egyetlen oly alaki mozzanat feljegyzése se maradjon ki a jegyzőkönyvből, mely a feleknek perorvoslat érvényesítésére adhat alkalmat. A javaslat megengedi, hogy akár, a félnek kellő időben előadott kérelmére, akár igen fontos esetekben hivatalból is az elnök a főtárgyalás gyorsírói fölvételét rendelhesse el. A fél két feltételnek tartozik megfelelni. Először szükséges, hogy oly időben terjeszsze elő kérelmét, midőn még gyorsíróról a főtárgyalás elhalasztása nélkül gondoskodni lehet, a második feltétel pedig az, hogy a gyorsíró felvételével járó költségeket letétbe helyezze. A gyorsírót mindig meg kell esketni, mert mind feljegyzése, mind ennek közönséges írásba foglalása a jegyzőkönyvnek kiegészítő része lesz. Ha a törvényszéki jegyző egyúttal gyorsíró is: akkor külön gyorsíróra nincs szükség. Jegyzőkönyvet gyorsírói feljegyzés mellett is mindig fel kell venni a tárgyalásról. Ilyenkor azonban vázlatosabb lehet a jegyzőkönyv s nem szükséges, hogy a vallomásokat tartalmazza. Habár rendszerint a főtárgyaláson tett Összes vallomások és előterjesztések tekintetében kell a gyorsírói felvételt elrendelni, mégis mi sem áll annak útjában, hogy az elnök, illetve bíróság, egyes tanuk, szakértők vagy előterjesztések tárgyában is megengedhesse a gyorsírói felvételt, 18*