Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

4 870. szám. kormányt arra, hogy »szorosan a büntető eljárásról szóló 1844. évi országgyűlési javaslatnak elvei szerint, az esküdtbiróságok alakítását rendelet által eszközölje:«—a kir. minisztérium — a képviselőháznak 1867. évi márczius hó 9-én és a főrendiháznak ez évi márczius 12-én tartott ülésében adott felhatalmazás alapján is, 1867. évi május hó 17-én 307/1. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletben szabályozta az esküdtbiróságok előtt követendő eljárást. Minthogy e rendeletnek egyes pontjaira nézve kétségek merültek fel, e pontokat az 1867. évi július hó 25-én 307/1. M. E. számhoz kiadott rendelet értelmezte; az 1868. évi május hó 15-én 480. szám alatt kelt rendelet pedig az alaprendeletnek és az 1867. július 25-iki pótrendeletnek némely intézkedéseit magyarázta. Ezeken fölül az igazságügyi kormány 1867. szeptember 9-én 696/1. M. E. szám alatt a sajtóvétségekre nézve kirendelt vizsgáló-birák működését; 1867. szeptember 12-én 705/1. M. E. szám alatt a sajtóbirósági közvádlók hatáskörét; 1867. október 1-én 733/1. M. E. szám alatt a közvádlóknak sajtóügyekben való közreműködését; 1868. évi február 22-én 231/1. M. E. szám alatt a sajtóügyi vizsgálóbirák hatáskörét szabályozta; 1868. évi ápril hó 8-án 361/1. M. E. szám alatt a sajtóvétségek miatt teendő feljelentések szerkesztésének módját határozta meg; végre 187Í. évi július hó 1-én 1.769/1. M. E. szám alatt a sajtó vétségért elitéltek büntetésének végrehajtása iránt intézkedett. 2. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák területén, valamint Fiume városában és kerületében az 1852. évi május hó 27-én kibocsátott ausztriai sajtórendtartás van hatályban (1880. évi XXXVII. t.-czikk 7. §., illetőleg az 1880. évi augusztus hó 28-án 2.380/1. M. E. szám alatt kelt rendelet 7. §.), melyet a Királyhágón túl fekvő területre nézve — az országgyűlés két háza által 1867. évi márczius hó 8-án és 11-én adott felhatalmazás, valamint az 1868. évi XLIII. t.-cz. 12. §-ának ezt fentaitó rendelkezése alapján, — az igazságügyi és belügyi minisztereknek 1871. évi május hó 14-én 1.498/1. M. E. szám alatt kelt három rendelete, továbbá 1872. ápril hó 22-én 13.448. szám alatt kelt rendelete módosított. 3. A polgárosított magyar határőrvidéken és a volt titéli zászlóalj területén az igazságügyi miniszter által 1872. évi október hó 8-án 31.720. szám alatt kiadott rendelet XIV. czikke, melyet az 1873. évi XXVII. t.-czikknek 16. §-a megerősített, a sajtóügyekben követendő eljárásra nézve hatályban tartotta az 1862. évi deczember hó 17-én kelt osztrák sajtó-szabályokat. Figyelembe kell még vennünk, hogy az anyagi igazság és az egyéni jogok számos biztositékát felfüggesztő rögtönbirósági eljárást szintén nem törvényhozási intézkedés, hanem az 1868. évi november hó 5-én 6.400. szám alatt kelt bel- és igazságügyi miniszteri rendelettel közzétett szabályok határozzák meg, azokkal a módosításokkal, melyeket az 1873. évi november hó 8-án 35.042/1. M., 1874. évi május hó 9-én 1.566/1. M. E., 1876. évi január hó 19-én 883/1. M„ végre az 1879. évi 34.461/1. M. szára alatt kelt rendéletek tartalmaznak. Felemlitendő továbbá, hogy a törvényszékek előtti eljárás körébe vágó számos olyan kérdésről, melyet legalább a főelvek tekintetében kétségkívül törvénynek kellene szabályozni, — különösen a levelek, táviratok és egyéb postai küldemények lefoglalása, a bűnvádi eljárásnak újrafelvétele, a jogerősen megállapított szabadságvesztés-büntetésnek elhalasztása, a kegyelmi tanács intézménye, illetőleg a halálbüntetés végrehajtása vagy átváltoztatása iránti véleményadás tárgyában — törvény helyett nálunk rendeletek intézkednek. Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kir. bíróságok területének változása folytán még az a sajátszerű jogállapot is fejlődött ki, hogy egyazon törvényszéknek területén is eltérő eljárási szabályok vannak hatályban. E körülmény a fehértemplomi és az újvidéki törvényszékekre vonatkozólag már fennebb az 1872. évi törvényjavaslat hatályának tárgyalásánál fel volt emlitve. Fenforog az még a deési, a dévai és a zilahi törvényszékek tekintetében