Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

8"i0 szám. 361 vagy a fölöttes rendőri hatóságok hatóságok határoztak, vagy ha a házzal vagy helyiséggel rendelkező rovott előéletű egyén és így oly erős alapon áll a gyanú, hogy az alsóbb rendőri közegeknek nyugodtan meg lehet engedni a sürgősség szempontja által követelt házkutatást. A felsorolt esetek ugyan csaknem általában a sürgősség követelményére vezethetők vissza: mindazáltal nem volt mellőzhető ezt még külön oly feltétel gyanánt megemlíteni, melynek esetében a rendőri közegeknek a házkutatás meg van engedve. Azonban nem elég, hogy az intézkedés sürgős legyen, vagyis, hogy a késedelem veszélylyel járjon, a veszélynek jelentékenynek is kell lenni. Erélyes felügyelet, kellő utasítások és ellenőrzés oly irányban fogják a rend­őrség gyakorlatát vezetni, hogy a ^jelentékeny veszély« fogalmi köre alatt csak amaz esetet fogják érteni, midőn a házkutatás sikerét a vizsgálóbiró megjelenésének kieszközlése vei járó időveszteség teljesen meghiúsítaná. B) A lefoglalás, a házkutatás és a személymotozás tekintetében elfoglalt álláspontjának megvalósítását, továbbá a foganatosítás részletes szabályozásával kívánja a javaslat biz­tosítani. 1. A lefoglalás és a házkutatás teljesítésének egyik elsőrendű alaki kelléke gyanánt elő­írja a javaslat, hogy annál a lefoglalást vagy házkutatást szenvedő vagy megbízottja és ezen­fölül két vagy több tanú jelen legyen, A lefoglalást vagy házkutatást szenvedő érdekeinek védelmére szolgál a javaslat ama rendelkezése is, hogy oly esetben, ha távol van és megbízott­ról nem gondoskodott, az eljáró hivatalos közeg köteles vagy a család teljes kora tagjai, vagy a szomszédok közöl megbízottat rendelni. Szükségesnek tartotta a javaslat eme rendelkezést annak daczára is, hogy a lefoglalásnál a vádló és védő is jelen lehetnek (125. §.), mert gyakran megtörténhetik, hogy ezek még is elmaradnak és ily esetekben biztosítva van a hat­hatós ellenőrzés (181. §. 1. 2. 3. p.). Minthogy a katonai és a polgári hatóságok közti kölcsönös jogsegély szabályozása a bűnvádi perrendtartást életbeléptető törvénynek van fentartva, a lefoglalásnak, házkutatásnak és személymotozásnak katonai szolgálatban álló egyén ellen, vagy katonai czélra használt helyi­ségben való foganatosítása s ennek módja iránt a 181. §-ba nem volt rendelkezés felvehető. 2. A lefoglalás, házkutatás és személymotozás azzal veszi kezdetét, hogy az azt elren­delő határozat tartalmát közlik azzal, a ki ellen a cselekmény elrendelve va!>, ennek távollété­ben megbízottjával. Magáról az eljárásról jegyzőkönyv veendő fel, melynek kellékeire nézve a 121. és 122. §-ok szabályai irányadók. A jegyzőkönyvnek csupán egy kellékét emeli ki a javaslat e helyütt (183. §.)^ s ez az, hogy minden lefoglalt tárgy tüzetesen bejegyzendő. Ama czélból, melyre a lefoglalás szolgál, önként következik, hogy a lehető legnagyobb gonddal és szabatossággal kell a lefoglalt tárgyakat a jegyzőkönyvben leirni. Nem elég azokat egyszerűen megnevezni, hanem a tárgyaknak a lefoglaláskor talált állapotát és ennek a bűncselekmény­nyel kapcsolatban levő körülményeit meg kell jelölni. Nehogy az azonosság később kétségbe­vonható legyen, szükség van a 183. §-ban foglalt részletes és a kellő megőrzést biztosító ren delkezésekre, melyeket a franczia »code d'instruction eriminelle« 38. cz.-e nyomán csaknem minden perrendtartás előir. A lefoglalást vagy házkutatást szenvedő, illetve megbízottja az eljárásnál nincs szenve­dőleges szerepre kárhoztatva. Az eljárásra nézve megtehetik észrevételeiket, előadhatják, hogy a tárgyak miként kerültek a lefoglalást szenvedőnek birtokába, felvilágosítást adhatnak arra nézve, hogy mily okok idézték elő a lefoglalandó tárgyaknak egy vagy más állapotát stb. Ezen kívül követelhetik, hogy mind a határozatot, mind a jegyzőkönyvnek ama részét, mely a lefoglalt tárgyak jegyzékét foglalja magában, hiteles kiadványban nekik három nap alatt kéz­besítsék (182. §.). Annak megakadályozása czéljából, hogy magántitkokat tartalmazó iratokat könnyelműen átvizsgálják és elolvassák: a javaslat feljogosítja az iratok tulajdonosát vagy KÉPVH. IROMÁNY. 1892-97. XXVTI. KÖTET. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom