Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

318 870. szám. fogvatartást elrendeli (199. ez. második bek.); a vizsgálóbíró pedig, ha a terhelt a törvényszéki fogházba már be van szállítva, öt nap alatt, ellenkező esetben pedig a felügyelő tanács által meghatározandó idő alatt tartozik az ügy állásáról jelentést tenni. A vizsgálati fogság megszüntetendő, ha a felügyelő tanács a kihallgatástól számítva tíz nap alatt e tárgyban nem határozott. Igenlő esetben pedig legalább minden két hónapban egyszer jelentést tesz a vizsgálóbíró a felügyelő tanácsnak az ügy állásáról; ezen jelentéséhez az ügyész indítványa is csatolandó (199. ez. utolsó bek., 200. ez. első bek.). Az olasz törvény kétségtelenül haladást jelez a franczia Code-dal szemben, de még sem szabályozza a kérdést helyesen, mert a fogvatartás különféle eseteit egy szempont alá vonja s a felügyelő tanácsnak nagyon tág hatáskört biztosít. A genfi bűnvádi eljárás 96. §-a azt a szabályt állítja fel, hogy a vizsgálóbíró által elrendelt letartóztatás legfeljebb nyolez napig tarthat; a nyolezadik napon a vizsgálóbíró beterjeszti az iratokat a vizsgáló tanácshoz (143. ez. chambre d'inatruction), mely ha a vád tárgya bűntett, vizsgálati fogságot rendel el; ha pedig a vád vétség miatt van emelve: a vizsgálati fogságot elrendeli vagy mellőzi (145., 146. ez.). Ha a vizsgálati fogság correctionalis ügyekben már hat hétig, bűntett miatt folyamatba tett vizsgálatnál pedig már három hónapig tartott: a vizsgálóbíró köteles az iratokat a vizsgáló tanácshoz beterjeszteni, mely a körülményekhez képest s esetleg a felek meghallgatása után határoz (176. ez.). Az 1874. évi április 20-án kelt belga tőrvény szerint a vizsgálóbíró által elrendelt vizsgálati fogság csak öt napig hatályos (4. ez.) ; s ha azt a felügyelő tanács fenn nem tartja, a terhelt szabadlábra helyezendő. Ha pedig a felügyelő tanács a vizsgálati fogságot fentartotta, a vizsgálati fogság kérdését minden hónapban újra tárgyalás alá veszi s az hónapról-hónapra csak akkor tartható fenn, ha a felek meghallgatása után a felügyelő tanács a vizsgálati fogság fentartását indokolt s egyhangúlag hozott határozatban a közérdek szempontjából szükségesnek nyilvánítja. A belga javaslat eredeti szövege eltért ettől az eljárástól; ellenben a javaslat tárgyalására kiküldött bizottság az 1874. április 20-iki törvény szövegét fogadta el (I. k. II. czím, V. fej. 154., 155. ez.). A norvég bűnvádi eljárás nagyon szűkmarkúlag bánik el ezzel a fontos kérdéssel. Megelégszik annak a kijelentésével, hogy a terhelt nyomban szabadlábra helyezendő, mihelyt a letartóztatás jogi alapja elenyészett, vagy a szabadlábra helyezést a vádra jogosultak indítványozzák (244. §.). A Le Boyer-féle franczia javaslat szerint a vizsgálóbíró által elrendelt vizsgálati fogság harmincz napra terjedhet (96. ez.). Ha a vizsgálóbíró azt találja, hogy a letartóztatást meg kell hosszabbítani, ily irányban jelentést tesz a felügyelő tanácsnak, mely a fogvatartást harmincz nappal meghosszabbíthatja. Ez a meghosszabbítás ismételhető (99. ez.). Lényegileg ezt az intézkedést a senatus által elfogadott javaslat is magáévá tette (117., 118. ez.). A senatus által elfogadott javaslat a képviselőház kiküldött bizottsága által GuyotDessaigne elnöklete alatt 1887-ben ismét tárgyalás alá vétetvén, a bizottság a fogvatartás időtartamára s annak birói meghatározására nézve két módosítást tett. Kimondotta ugyanis, hogy a fogvatartás meghosszabbítását indokolt határozatban kell kimondani; s hogy a letartóztatás 30 napról 30 napra akárhányszor meghosszabbítható. »Cette décision peut toujours étre renouvelée dans la mérne forme« (Rapport fait au nom de la commission par M. Bovier Lapiérre. 1887.). A külföldi törvényeknek s javaslatoknak eme vázlatos ismertetéséből is kivehető, hogy a vizsgálati fogság tartamának kérdése sehol sincs még kellőleg szabályozva. A külföldi törvényekből s törvényhozási munkálatokból azt a benyomást lehet meríteni, hogy ez a kérdés még csak s fejlődés szakában van.