Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

282 870. szám. zetes letartóztatás, mert ama vélelem lett uralkodóvá, hogy minden gyanúsított igyekszik elrejtőzni vagy megszökni. Felállítottak ugyan bizonyos materialis feltételeket, melyek alapján a letartóztatás elrendelhető volt, de ezek éppen nem nyújtottak kellő biztosítékot, mert a bíróság a szökés, továbbá az összebeszélés megakadályozásának okából csaknem minden büntető ügyben letartóztatta a gyanúsítottat. Az újabb német jogról alább leend szó. B) Az angol jog. A modern törvényhozások ismertetését Angliával kell kezdeni, mint a hol az egyéni szabadság biztosítékai a leggondosabb figyelemben részesültek. Már a MagnaCharta fejezte ki a Habeas Corpus actában (1679. máj 27.) tüzetesebben megállapított elvet, mely szerint az angol állampolgárt személyes szabadságában csak birói parancsra és igen fontos okokból lehet megszorítani és valamint a rendőrség túlkapásai, úgy a vizsgálati czél miatt túlságosan elhúzódó letartóztatása ellen kellő védelem volt biztosítva. Az angol jognak ismertetésénél gyakran túlzásra ragadtatták magukat a contineus jogászai. Bizonyos kedvencz tételek bizonyítása végett szeretnek az angol élő jogra hivatkozni és mivel az ellenőrzés éppen a jogforrások szétszórtsága miatt nem könnyű feladat, olyant fognak az angol jogra, a mi ott ismeretlen. A következő ismertetés hiteles források után lehető tárgyilagos képét nyújtja az angol jog idevonatkozó rendelkezéseinek. Az angol jog nem ismeri az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság közötti különbséget és úgy, miként ezt a continentális perrendek teszik, nem kiilömböztetik meg categoriák szerint a szökés gyanúja, vagy az összebeszélés megakadályozása okából való letartóztatást. A bűntett elkövetésének gyanúja elegendő a letartóztatásra. Az elkövetett bűncselekmény és nem a tettesnek jövőben várható magatartása igazolja a letartóztatást. A letartóztatás joga tehát Angliában nagy latitude-del bir. A visszaélés ellen garantia az, hogy a letartóztatott egyént haladéktalanul a békebiró elé kell állítani, hol a terheltnek joga van rendszerint nyilvános contradictorius tárgyaláson elfogatásának esetleges törvénytelenségét kimutatni. A békebiró teljesen belátása szerint mérlegeli a körülményeket és határoz a letartóztatás vagy szabadlábra helyezés tárgyában. Eme körülmények mérlegelésénél nem a szökés gyanúja az egyedül figyelembe veendő ok. A szökés gyanúját minden »indictable offence« miatt egyenesen vélelmezi az angol jog, mi kitűnik abból, hogy mihelyt a vádlott ügye esküdtszék elé utasíttatott, még akkor is biztosítékot kell a vádlottnak nyújtani, ha külömben meg van győződve a békebiró, hogy a szökés szándéka nem férhet a vádlotthoz. Ha a vádlott nem képes kellő biztosítékot adni: akkor a főtárgyalásig letartóztatva marad. De ha a vizsgálat czéljai kívánják, jogában áll a békebirónak letartóztatásban hagyni a vádlottat akkor is, ha az tudna kellő biztosítékot nyújtani és szökés gyanúja alatt nem is áll. És ennek oka kétségkívül legtöbbször az összebeszélés megakadályozása. Igazolja ezt a »Prison Act«, mely megengedi, hogy a vizsgálati foglyoknak a külső világgal való érintkezése az összebeszélés megakadályozása czéljából, a szükséghez képest, megszorítva legyen. A békebirónak tehát a nyomozás szakában a letartóztatásra nézve teljes diseretionarius hatásköre van. A nyomozás befejezte után azonban, ha a terheltet csekélyebb vétség terheli: akkor joga van követelni, hogy biztosíték (bail) mellett szabadlábra helyezzék. Ekkor tehát már nem választhat a békebiró a letartóztatás vagy a biztosíték között. A letartóztatás Angliában vagy birói elfogató parancs (warrant) mellett, vagy e nélkül történhet. 1. Elfogató parancs kiadására rendszerint a békebiró van feljogosítva. Kívüle e hatáskörrel birnak a felső- és alsóház elnökei, a titkos államtanács, a miniszterek (államtitkárok), a »High court« büntető birái és az esküdtszéki bírák. A békebiró a feljelentőnek, vagy egy tanúnak esküvel megerősített írásbeli beadványára azonnal elrendelheti a letartóztatást, ha valaki ellen alapos gyanú merül fel, hogy a békebiróság területén »Indictable Offence«-t követett el, vagy