Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

266 870. szám. vallatásnál való alkalmazása miatt alig emeltek alapos panaszt, de nem lehet tagadni, hogy a megyei rendőrség közegei sok visszaélést követtek el, sőt a királyi curia még 1885-ben is kénytelen volt az igazságügyi miniszter figyelmét a csendőrség visszaéléseire felhívni. Ez az igazságügyi kormányt a 42-123/86. számú rendelet kiadására indította, mely a biró elé kisért letartóztatott testének megvizsgálását és az esetleges testi sértések iránt eszközlendő kihall­gatást irja elő. E néhány adat eléggé tanúsítja, hogy a terhelt kihallgatása, mióta csak a régi vádpert hazai gyakorlatunk nyomozóvá alakította át, nemcsak hogy inquisitorius jellegű volt, hanem a nyomozó rendszernek minden kinövését és szélsőségét is felmutatta. Csak úgy ismerte az »examen generale«-t, a különös vagy ízekszerinti vallatást (speciale vei articulatum examen) és a valláshitelesítő vallatást (examen authenticatum), mint a particularis német joggyakorlat. A javaslat álláspontjának jellemzése és az egyes intézkedések részletesen indokolása előtt ezélszerfí lesz a folyton mintául idézett angol-skót jogot, valamint a continentalis törvény­hozásoknak eddigi kiinduló pontul szolgált franczia jogot, továbbá a belga reformtörek­véseket, végre a német birodalmi és az osztrák perrendtartás rendelkezéseit ismertetni. Ugy ez ismertetésnek, mint általában a jelen fejezet indokolásának tárgya csakis a ter­heltnek az előzetes eljárásban való kihallgatása, miután a terheltnek kihallgatásáról a főtárgya­láson, a főtárgyalásról szóló fejezet részben külön intézkedik s ennek indokolásában van fel­tüntetve az is, hogy a jelen fejezetnek mely szabályai alkalmazandók a terheltnek a főtárgya­láson való kihallgatásánál. 1. Anglia. Ha a terheltet a békebiró vagy rendőri biró elé állítják, — akár idézésre, akár letartóztatás folytán — akkor mindenekelőtt a terhelő tanukat hallgatják ki, kik közé a feljelentő is tartozik. A tanuk előesküt tesznek és következik a keresztkérdezés. A terhelő tanuk vallomásait jegyzőkönyvbe veszik, melyet valamint a tanuk, úgy a biró aláírnak. Ha a terhelő tanuk vallomása nem tartalmaz oly adatokat, melyek alapján a további eljárás folytat­ható volna, akkor a biró elbocsátja a terheltet (discharged). Ellenkező esetben a tanuk vallo­másairól felvett jegyzőkönyveket a terhelt előtt felolvassák és a békebiró a következő szavakat intézi a terhelthez : »Miután ön értesült a bizonyítékokról, nyilatkozzék, kiván-e valamit a vád ellenében felhozni. Arra, hogy valamit mondjon, ön kötelezve nincs, ez tisztán tetszésétől függ, mindazáltal a mit mond, az jegyzőkönyvbe lesz véve és az ön ellen a főtárgyaláson bizonyí­tékul fog szolgálhatni.« Eme figyelmeztetés után ritkán szokott a vádlott nyilatkozni, de ha nyilatkozik, akkor ezt szórói-szóra jegyzőkönyvbe veszik. A vádra vonatkozó részletes kérdéseket azonban nem szabad hozzá intézni. A régibb eljárás szerint a bizonyítékok felvételét a békebiró előtt befejezték a nélkül, hogy a terheltnek megengedték volna védelmi bizonyítékait érvényesíteni. E hiányon segített a Vict. 30. és 3L, t. 35. fej. 3. szak., mely szerint jelenleg kérdést kell intézni a ter­heihez, hogy nem kíván-e védelmére tanukat kihallgattatni és igenlő esetben a tanukat meg­idézik, kihallgatják és vallomásaikat jegyzőkönyvbe veszik. Az angol gyakorlati jogélet leg­alaposabb ismerői szerint azonban oly esetekben, hol a vád adatai oly erősek, hogy az ügy okvetetlen a G-rand Jury elé kerül, a terheltek nem szoktak eme jogukkal élni, hanem a védelmi bizonyítékokat a főtárgyalásra tartják fenn, mert így nagyobb hatásra számíthatnak és nem engednek időt a vád közegének, hogy a védelmi bizonyítékok megerőtlenítésére elké­szülhessen. 2. A skót eljárás sok tekintetben külömbözik az angol eljárástól. Mindenekelőtt a terhelt kikérdezését (examination) már a legrégibb időktől fogva az eljárás szükséges kellékéül ismerte el az elővizsgálatot (precognition) vezető biró. Illetéktelen befolyásolások és kényszer ellenében

Next

/
Oldalképek
Tartalom