Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870, szám. 261 akadályozva volt a megjelenésben, vagy szándékkal szegte meg megjelenés iránti kötelezettségét. Ha alapos oka volt az elmaradásra, úgy köteles kellő időben kimenteni elmaradását, mert a ki meg nem jelen az idézésre, vagy ki nem mentette elmaradását, mindig úgy tekintendő, mint a ki nem akart megjelenni. Ilyen ellenében szükséges már szigorúbb kényszerítő eszköz alkalmazása. E czélra szolgál az elővezető parancs,, mely kötelezi a terheltet, hogy kövesse az elővezetéssel megbízott közeget az elővezető parancsot kiadó hatóság elé. ellenkező esetben a parancsot kézbesítő fel van hatalmazva karhatalom igénybevételére is. Elővezető parancs kiadását azonban az idézésre meg nem jelenés esetén kívül más okok is szükségessé tehetik. Ha attól lehet tartani, hogy rögtöni elővezetés nélkül az igazságszolgáltatás czélja meghiúsul, mert az egyszerű idézésre esetleg a terhelt elrejtőzik, megszökik, vagy összebeszél a tanukkal, szakértőkkel, vagy terhelttársaival, avagy a bűntett nyomait megsemmisíti, megváltoztatja: akkor indokolt lehet az idézés mellőzésével azonnal elővezető parancs útján kötelezni a terheltet megjelenésre. Nehogy azonban a hatóságok szerfölött nagy latitude-del bírjanak annak megítélésében, mikor van szükség az elővezető parancsra, az ujabb törvényhozások taxatíve sorolják fel az elrendelhetésnek okait és általában megegyeznek abban, hogy az indokolatlan meg nem jelenés esetén kívül csakis amaz okok igazolhatják az elővezető parancs kiadását, melyek a letartóztatásnak törvényes okai. Hogy ily esetben a hatóságok nem kötelesek azonnal a letartóztatást elrendelni: ez éppen ama czélból történik, hogy a terhelt a letartóztatást elrendelő határozat előtt kihallgatható legyen. Az elővezető parancs tehát az egyszerű idézés és az elfogató parancs között foglalva helyet, fogalmailag külömbözik az elfogató parancstól (előzetes letartóztatást, vizsgálati fogságot elrendelő határozat), sőt előkészületnek az elfogató parancs meghozatalára is csak akkor tekinthető, ha a letartóztatás valamely törvényes oka miatt rendeltetvén el, a terhelt kihallgatása után sem szűnt meg az ok, mely miatt az előzetes letartóztatás, vagy vizsgálati fogság elrendelése szükségessé vált. Áz elővezető parancs tartalma és alakja tekintetében az ujabb törvényhozások csekély eltérést mutatnak. Mindezekre nézve az összehasonlító jog adatai, ismétlések elkerülése végett alább, az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság kérdésének tárgyalásánál lesznek előterjesztve. i. Idézés. A terhelt alatt a 13. §. Szerint mind az, a ki ellen csak gyanuokok forognak fenn, mind a vádlott értendő. De mivel a javaslat az együttes megjelölést csak szerkezeti könnyebbség végett használja, és a kivitelben a gyanúsított, terhelt és vádlott között fogalmi kiilömbséget tesz: ennélfogva az, a ki ellen több, mint alapos gyanú még nem létezik, »gyanusított« czímén idézendő. A ki ellen azonban vádhatározat van hozva, vagy főtárgyalás van elrendelve, mint »vádlott« idéztetik. Bár, a mint fentebb ki volt emelve, a terheltnek joga van arra, hogy szabályszerű idézőlevéllel hivják a bíróság elé, mindazáltal, ha önként jelentkezett, vagy ha az idézőlevél nem is felelt meg teljesen a szabályoknak, a terheltnek a bíróság előtt tett nyilatkozatát az idézés alakiságainak megsértése hatályában nem érinti. Az idézés czélját a javaslat nem jelöli meg. De ez fölösleges is volna, mert azt sem általános szabályban, sem taxatíve kimeríteni nem lehet. Első kihallgatásra azért idézik meg a terheltet, hogy ?z ellene felmerült gyanuokok ellenében nyilatkozatot tehessen. Később egyes tárgyalások, ítélethirdetés stb. teszik szükségessé megjelenését. A terhelt idézésére jogosított hatóságokról sem szól e helyütt a javaslat. De erre sincs szükség, mert ha a javaslat egyéb rendelkezéseiből kitetszik, hogy mely hatóságok jogosítvák oly perbeli cselekmények teljesítésére, melyeknél a terhelt megjelenése szükséges, ebből önként következik, hogy egyazon hatóságok fel vannak jogosítva az idézésre is. Nem szenved