Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 257 felvételét. Nagyobb rendetlenség esetén a rendbüntetés alkalmazása nem zárja ki a fegyelmi eljárás szorgalmazását. 4. A vizsgálati eljárás sikerének érdeke parancsolja, hogy a vizsgálóbíró a vizsgálat folyamában is megtilthassa az eljárás színhelyén levőknek az onnan való eltávozást, vagy utasíthassa őket, hogy a vizsgálati cselekmény befejeztéig ugyanabban, vagy valamely szomszédházban vagy helyiségben tartózkodjanak és hogy e rendelkezése vagy tilalma ellen vétőket, úgy mint a nyomozást vezető közeg (97. §.) letartóztathassa (124. §, 1. bek.). Minthogy eme letartóztatás inkább elővigyázati természetű és csak az illető birói cselekmény teljesítése alatt bír jogosultsággal, tartama egy napnál hosszabb időben nem volt megállapítható (97. §. 3. pont). A birói tekintély és eljárás méltóságának érdeke követeli, hogy ha megintés után a vizsgálóbíró hivatalos eljárása alatt a jelenlevők durva magaviseletet tanúsítanak, a vizsgálóbíró a rendbüntetés jogával élhessen. Magától értetődik, hogy sem a kir. ügyészség tagja, sem a jegyzőkönyvvezető ellen a rendbüntetés nem nyerhet alkalmazást, hanem a fölöttes hatóságnál kell a helyettesítést, illetve a megfelelő, megtorló intézkedések megtevését kérni. Hogy a félnek s a sértettnek ügyvéde ellen miért alkalmazandó enyhébb megtorlás, mint más oly személyek ellen, kik a vizsgálat teljesítésekor rendzavarást követnek el, azaz elzárásra átváltoztatható pénzbüntetés helyett csak át nem változtatható bírság, ennek indoka a 97. §-nál ki volt emelve. E helyütt még csak az 1887 : XXVIII. t.-czikkre kell utalni, mely a fél képviseletében eljáró ügyvéd ellen rendbüntetésként szintén pénzbírságot állapít meg. A javaslat, midőn hasonló elveket fogadott el, csak a czélszeríínek bizonyult jelenlegi törvényes állapotot kívánta továbbra is fentartani. A katonai egyének irányában követendő speciális eljárás megokolása a 97. §-nál szintén ki volt fejtve. A pártatlan eljárás biztosítékául szolgál, de egyúttal a fölülvizsgálát elengedhetlen feltételéül is a javaslatnak ama rendelkezése, hogy a 124. §-ban felsorolt intézkedések indokolt végzéssel teendők. Külön végzés hozását azért rendeli a javaslat, hogy felfolyamodás esetén ne legyen szükséges a vizsgálati jegyzőkönyvet felterjeszteni. Mindazáltal a vizsgálati jegyzőkönyvben megemlítendő a tett intézkedés, mert külömben a vizsgálati jegyzőkönyv nem adna hű képet a vizsgálat során tett birói intézkedésekről. A 124. §. külön biztosítékot állít fel a magánvádló, vagy ennek vagy a sértettnek képviselője, illetőleg a védő és a szakértő javára; a mennyiben a vizsgálóbírót, ha ezek ellen szabott ki pénzbüntetést, illetőleg pénzbírságot, arra kötelezi, hogy erről haladéktalanul jelentést tegyen a vádtanácsnak, mely a rendbüntetést hivatalból is mellőzheti vagy enyhítheti. Ezzel az intézkedéssel azt kívánja elérni a javaslat, hogy az említett személyeket, kik bizonyos tekintetben szintén közjogi jellegű functiót végeznek, rendbüntetés esak akkor sújtsa, ha arra csakugyan reászolgáltak, a vádtanácsnak, mint elfogulatlan collegiumnak feladata lesz, hogy a rendbüntetést mellőzze vagy enyhítse, ha annak megállapításánál a vizsgálóbírót nem az objectivitás, nem a higgadt megfontolás vezette. 5. Már e fejezet indokolásának bevezető soraiban elíí volt adva, hogy mily mértékben, tartotta a jelen javaslat czélszertínek az ügyfélnyilvánosság elvének megvalósítását. Ott vannak csoportosítva az okok is, melyek miatt a javaslat a teljes ügyfélnyilvánosságnak rendszerét a vizsgálat keretébe beilleszthetőnek nem vélte. E helyütt tehát csak a rendelkezés részleteiről kell szólni. Midőn a 125. §. első bekezdése felállítja a tételt, hogy a terheltnek és a tanuknak a vizsgálóbíró által teljesített kihallgatásánál rendszerint sem a vádló, sem a védő a tanúkihallgatásnál még a terhelt sem lehet jelen: ennek értelme az, hogy csupán a terhelt és a tanuk formális kihallgatása az, honnan a vádló és védő kizárva vannak, következéskép, ha a birói vagy szakértői szemlénél, házi utatásnál stb. a terhelt vagy a tanuk nyilatkozatokat tesznek, a KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVII. KÖTET. 33