Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
244 870. szám. ügyvéddel jelenhet meg a szakértői szemlénél, még saját szakértőt is hozhat magával vagy küldhet a szemléhez (228. §.); ha- a szemlét, lefoglalást, házkutatást tanuk jelenlétében kell teljesíteni és megbízott kirendelketéséről is gondoskodva van: akkor valóban az ügyfélnyilvánosság érvényesítésében nem áll hátrább a javaslat ama rendszernél, mely in thesi ugyan felállítja az ügyfélnyilvánosságot minden vizsgílati kihallgatásra nézve, de a »fontos ok« könnyen kezelhető czímén a vizsgálóbíróra bizza az ügyfélnyilvánosság kizárását és végeredményében a vád és védelem egyensúlya helyett a vád határozott túlsúlyára vezet. G) A harmadik nagy jelentőséggel biró elvi kérdés a vizsgálat területén az, hogy kötelező vagy csak faeultativ legyen-e a formaszerű birói vizsgálat? azaz a vád alá helyező eljárást és a főtárgyalást mennyiben előzze meg formális birói vizsgálat? Az álláspont, mely a jó és igazságos eljárás egyik leghatalmasabb eszközét a főtárgyalás közvetlenségében leli fel, a mely a vádszerkezetíí eljárás egyik lényeges feladatának azt tekinti, hogy a vádló már a kellő tájékoztató adatokkal felszerelve lépjen a biró elé, csak a logika visszautasíthatatlan követelményeinek hódol, midőn a formális birói vizsgálatot egyedül azokra az esetekre kívánja szorítani, melyekben azok in concreto szükségesek. Mióta a tételes jogok a vádszerkezetű eljárásra tértek át, melyben az előkészítő eljárás kétségtelenül elvesztette ama fontosságot, melylyel a nyomozó perben birt, el is tértek a feltétlen kötelező birói vizsgálat rendszerétől. így a franczia »Code d'instruction criminelle« szerint, az esküdtszéki eseteket kivéve, minden egyéb büntetendő cselekmény esetében a vádló közvetlen főtárgyalásra idézheti a terheltet. A »citation directe« intézménye tehát már többet jelent, mint a birói vizsgálat mellőzését, mert egyúttal a birói vádhatározatot is kizárja. Egyenes szabályt a fenforgó kérdésre nézve a »Code d'instr. criminelle« nem állít ugyan fel, de minthogy 182. czíkkében vétségeknél a közvetlen idézésnek is helyt ad, 145. czikke szerint pedig kihágásoknál csak közvetlen idézésnek van helye: a kötelező vizsgálat számára csak a bűntettek maradnak fenn. Az 1873-iki osztrák törvény is a facultativ vizsgálati rendszeren épül fel, mert a vizsgálatot szükségesnek csak akkor tartja: 1. ha az esküdtszék elé tartozó cselekményekről van szó; 2. ha a bűnvádi eljárás távol levő személy ellen folyik; 8. ha a köz- vagy a magán vádló indítványozza. A német birodalmi perrendtartást megelőzött német törvényhozások igen változatos képet mutattak, de ezekre bővebben kiterjeszkedni e helyütt alig szükséges. Tájékozásul elég lesz a német birodalmi perrendtartás javaslatának indokolásában foglalt jellemzés. »Közőlök« — igy szól az indokolás — »egyik sem határozta el magát a vizsgálat teljes mellőzésére, csak kevesen, névszerint Württemberg és Baden vannak ennek feltétlen szükségessége mellett minden bűnügyben, kivéve a kihágásokat. Ama törvényhozások, melyek, miként a javaslat, közép úton haladtak, általában megegyeznek abban, hogy a vizsgálatot a súlyos bűnügyekben szükségesnek, a bűnesetek középosztályánál megengedhetőnek, a legkisebb bűnügyekben rendszerint kizártnak jelentik ki. Némely törvények szerint a vizsgálat szükséges mindazokban az ügyekben, melyek az esküdtszékek hatáskörébe tartoznak; más törvények szintén felvették e rendelkezést, de ezenfölül a körülmények szerint a középfokú büntetendő cselekményeknél is vizsgálatot irnak elő; ismét mások beérik azzal az általános szabálylyal, hogy a főtárgyalást »rendszerint« vizsgálatnak kell megelőznie. Hogy a középfokú cselekményeknél a vizsgálat megengedhető, ezt a törvények mindannyian elismerik. A legalsó osztályú bűnesetekben való kizárását némelyek feltétlenül, mások szabály gyanánt mondják ki, ismét mások egészen hallgatnak róla.« (Hahn, Die ges. Matériáién zur Strafprocessordnung. 2. Aufl. 1. Abth. 158—159. 1.) A német birodalmi bűnvádi eljárás 176. §-a szerint a vizsgálat a következő esetekben kötelező:
