Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
870. szám. .233 megtenni, s a nyomozásról felvett iratokat az államügyészséggel azonnal közölni. Ha pedig valamely halaszthatatlan vizsgálati cselekményt kell teljesíteni, e végből tartoznak a járásbíróságot megkeresni. A code d'instruction criminelle hasonló kötelességet ró az igazságügyi rendőrség tagjaira (V. fejezet). A genfi bűnvádi eljárás is önálló nyomozó jogkörrel ruházza fel az igazságügyi rendőrség tagjait (44., 45. ez.), azzal az eltéréssel, hogy a békebiró, a polgármester s a rendőrbiztos a nyomozás adatait a rendőrség igazgatójához küldik át s innen jutnak az iratok az ügyészséghez (55. ez.) Az olasz büntetőeljárás 62. czikke szintén kötelességévé teszi az igazságügyi rendőrségnek az önálló nyomozást; sőt a 63. czikk még tovább megy s az igazságügyi policziának jogot ad arra is, hogy midőn a bűncselekmény nyomai a mulandóságnak vannak alávetve, vagy más sürgős esetekben is, a bizonyítékokat szakértők alkalmazásával fixirozhatja. A monarchia másik államának büntető perrendtartása szerint (24. §.) a rendőri hatóságok, ha hivatalból üldözendő bűncselekmény volt elkövetve s a vizsgálóbírónak azonnali fellépése nem várható, kötelesek a sürgős nyomozó cselekményeket teljesíteni; s a nyomozás eredményéről az ügyészségnek vagy a vizsgálóbírónak jelentést tenni. Látjuk ezekből, hogy Európának minden nevezetesebb codexe feljogosítja a rendőrséget az önálló nyomozásra. És ez a kir. ügyészség külömbözö feladatai mellett nem is lehet másképpen. A kir. ügyészek tevékenységének körét csaknem teljesen absorbeálja az írásbeli, tehát olyan munka, mely a hivatalban végzendő el; hasonlókép jelentékeny munkaerőt s időt igényelnek a tárgyalások. Következéskép, ha a kir. ügyészeknek kötelességükké is van téve a nyomozás s az elkövetett bűncselekmények felkutatása, mégis a gyakorlatban ez a tétel akképpen fog alakulni, hogy a kir. ügyészek csak ritkábban lesznek képesek önállóan, a rendőrség igénybevétele nélkül valamely bűncselekményt kideríteni. Ellenben a rendőrség, melynek kötelessége amúgy is a praeveniálás, éppen eme kötelességének teljesítése folytán az eredményes kutatásra is módot talál. A szállongó hír után indul, a legtávolabbi gyanút megragadja, a bűncselekménynek szétfutó szálait összefoglalja, s mert nem a hivatalban, hanem künn az utczákon végzi functióját, abban a helyzetben van, hogy az elkövetett bűncselekményekről, illetőleg azokra vonatkozó adatokról közvetlen, biztos tudomást szerezhet. Nem nélkülözhető tehát a rendőrség önálló működése, és pedig annál kevésbbé, mert a bűncselekmények kinyomozásánál a siker legbiztosabb eszköze a gyorsaság. Ha a rendőrség arra van utalva, hogy midőn valamely bűncselekménynek nyomára jut, előbb a szükséges direktívák kieszközlése végett a kir. ügyészhez forduljon, akkor működése, melynek sikere főleg az erélyes initiativától és a gyors közbelépéstől függ, meg van bénítva. Ezek az irány eszmék vezették a javaslatot, midőn a 94. §-ban feljogosítja a rendőrséget az önálló nyomozás teljesítésére. Hogy azonban a kir. ügyészségnek a vezetés iránti joga csorbát ne szenvedjen, de a mellett a nyomozás szakadatlan menete is biztosítva legyen, a rendőrséget a nyomozás adatainak a kir. ügyészséghez leendő áttételére egyúttal azonban a nyomozás folytatására is kötelezi. A rendőri hatóságok tehát a feljelentés megtétele után is tartoznak a nyomozást folytatni, a bűnjeleket biztosítani, a bűnösök megszökését vagy elrejtőzését megakadályozni, és a szükséges birói cselekmény teljesítése végett a legközelebbi járásbíróságot megkeresni. (98. §.). 3. Ha a javaslat a rendőri hatóságoknak és közegeknek megadta a jogot, hogy saját KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVII. KÖTET. 30
