Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 223 désekre szorítkozzék. Ellenkező esetben a vizsgálat csak a nyomozó cselekmények üres ismétléséből állana. A nyomozásnak és vizsgálatnak emez általános jellemzésben foglalt felfogása az, mely a jelen javaslat szabályainak megállapításánál irányadó volt és a mely az osztrák és német törvényhozásokban is érvényesült. Mind az osztrák, mind a német perrendtartás a nyomozásról önálló fejezetben rendelkeznek (osztrák: IX. fejezet: Von der Erforschung strafbarer Handlungen und von den Vorerhebungen ttber Verbrechen und Vergehen 84--90. §§.; német: II. könyv, II. fejezet: Vorbereitung der öffentlichen Klage 156—175. §.). Mindkét perrendtartás az ügyész kezébe adja a nyomozás vezetését és kötelességévé teszi, hogy az elkövetett büntetendő cselekmények elrejtve ne maradjanak az igazságszolgáltatás elől. A büntetendő cselekmények és tetteseik kinyomozását nemcsak az ügyészség kezdemé nyezheti, hanem a rendőri és közbiztonsági közegek, sőt sürgősség esetében a bíróságok is kötelesek a tudomásukra jutott büntetendő cselekmények tárgyában a nyomozást azonnal teljesíteni. Az ügyészség azonban ekkor is értesítendő, mert ő az ura a nyomozásnak. Az ügyészség van hivatva annak eldöntésére, kiván-e vádat e nelni vagy nem és kívánatára a nyomozást azonnal abban kell hagyni. ' Mindkét perrendtartás szerint tuíajdonképeiri vizsgálati cselekményekből is állhat a nyomozás és bizonyos cselekményeknél a birói közbenjárás kötelező. Eltér e két perrendtartás az ügyészség hatáskörének megállapítására nézve annyiban, hogy míg a német perrendtartás szerint maga az ügyészség is teljesíthet nyomozó cselekményeket (159. §), addig az osztrák perrendtartás szerint jelen lehet ugyan minden nyomozó cselekménynél, de ezeket tulajdonképen csak a rendőri és közbiztonsági közegek, illetve a vizsgálóbíró és járásbiró útján teljesíttetheti (88. §). Angliában a nyomozást a közigazgatási és rendőri közegek teljesítik. A biró tulajdonképen soha sem nyomoz. A béke- vagy rendőri biró az előtte folyó vizsgálati eljárásnál csak a tárgyalás szabályszerű menetére ügyel. A franczia perrendtartás szerint a nyomozást a »police judiciaire« teljesítij melyről alább bővebben lesz szó. Mily szerepet tölt be a nyomozás a franczia jogban, mutatja a »citation directe« intézménye, mely szerint az ügyész formális elővizsgálat és vádhatározat nélkül, egyenesen a főtárgyalásra idézi a terheltet. Hazai jogunkban az 1872-iki javaslat szerint, az előnyomozás a birói vizsgálatnak közigazgatási úton teljesítendő előkészítését jelenti. Az illetékes bírósági személy is tarthat ugyan előnyomozást, ha t. i. még az is kétsíges, hogy a feljelentett eset valóban megtörtént-e, vagy hogy egyáltalában forog-e fenn büntetendő cselekmény. Az 1853-iki osztrák perrendtartás generális és speciális inquisitiójának hatás i az, hogy még legújabb gyakorlatunkban is mesterségesen összebonyolítják és eltagozzák az eljárást és ott is, a hol azonnal a tuíajdonképeni vizsgálatnak volna helye, az ügyet előbb hosszú előnyomozó eljáráson vezetik keresztül. Viszont habár a közvetlen idézés rendszere megengedte volna, hogy bizonyos cselekmények a nyomozást követőleg azonnal főtárgyalásra kerüljenek: a gyakorlat mégis rendszerint birói vizsgálat útjára terelte a közvetlen idézésre alkalmas ügyeket is. Ezek után alig kell kiemelni, hogy a javaslat a nyomozó eljárást egészen más jelentőséggel kívánja felruházni, mint az eddig hazai gyakorlatunkban birt. A perelőkészítés másik módjáról, a vizsgálatról a következő fejezet intézkedik. Lássuk most a javaslatnak a nyomozásra vonatkozó részletes rendelkezéseit.