Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

218 870. szám. által, esetleg megkeresés útján való teljesítését a bíróságok kötelességévé teszi. A német perrendtartást, mely külömben a járásbirák és a vizsgálóbirák előtti eljárásban kötelezőleg szintén nem írja elő az ügyész útján való kézbesítést, azért nem vélte a javaslat utánzandónak, mert közbeeső hatóság igénybevétele kétségkívül a kézbesítés iránti eljárás lassítását vonná maga után. Semmi esetre sem helyeselhető az az irány, mely a kir. ügyéizségre óhajtja ruházni a bíróság administrativ teendőit és ez által zsibbasztólag hit a kir. ügyészség feladatának lényegére, t, i. a közvádlói tevékenységre. A kézbesítés, melynek természetes feltételét képezi, hogy a kézbesítendő határozat írásba legyen foglalva, vagy hiteles kiadványban, vagy az eredeti fogalmazványnak közlésével történik. A közlésnek utóbbi módja csak a kir. ügyészséggel szemben alkalmazható. Ez nem kiváltság az ügyészség részére, hanem csak az eljárás gyorsasága és egyszerűsítése érdekében van megengedve. Különösen czélszeríí, ha a vizsgálóbíró és vádtanács lehetőleg a rövid utou érintkezést tartja fenn a kir. ügyészséggel. Természetesen jogában áll a kir. ügyészségnek bármely határozatról másolatot kívánni, esetleg magának másolatot készíttetni. A hol pedig kötelezőleg elő van írva a^határozat hiteles kiadványának közlése, mint pl. a 494. §. utolsóelőtti bekezdésében, ott az eredeti fogalmazvány közlése nem elegendő. Hogy a megtörtént közlés igazolható legyen, szükséges lesz az ügyviteli szabályokban rendeleti úton intézkedni arról, hogy a kir. ügyészség a fogalmazványon a tudomásvételt, a közlés napjának és órájának reávezetésj mellett aláírásával tanúsítsa. A kir. ügyészség kezelő hivatalnokai, tekintettel arra, hogy bizonyos liaiározatok közlése fontos perjogi teendőket von maga után, a határozatok eredeti fogalmazványára nem Írhatnak ily tanúsítást. Minthogy a fogva levő terhelt gyakran nem tud olvasni, vagy nem érti meg a részére kézbesített határozatot: az a 78. §. harmadik bekezdése szerint előtte, kérésére, felolvasandó, a mi a megmagyarázás kötelességét is magában foglalja. A javaslat szükségesnek tartotta kötelezőleg előirui, hogy az idézőlevelet rendszerint a megidézendőnek kézbesítsék (79. §. első bek.). Minthogy az idézésre való meg nem jelenés a megidézendő perbeli állásához képest külömböző kényszereszközök alkalmazásával és bizonyos jogi következményekkel van egybekapcsolva, szükséges, hogy mindig maga a megidézendő szerezzen tudomást megjelenés iránti kötelezettségéről. A javaslát 79. §-a tehát nemcsak a terheltre, hanem mindazokra vonatkozik, kiket a bíróság megjelenésre kötelez. Egyéb határozatok, tekintet nélkül arra, hogy ellenök használható-e perorvoslat vagy nem, nemcsak az értesítendő egyénnek, de képviselőjének is kézbesíthetők, mert az utóbbi fel van hatalmazva mind azokra a teendőkre, melyek képviseltje érdekében szükségesek. Midőn a javaslat kimondja, hogy a magánvádló ügyvédjének és a kézbesítések átvételével megbízott meghatalmazottjának a magánvádló részére szóló minden határozat is a magánvádlóra kiterjedő hatálylyal kézbesíthető (79. §• második bek.): ezzel kifejezést ad annak, hogy a magánvádló ügyvédjének vagy képviselőjének még az idézőleveleket is lehet kézbesíteni. Mindazáltal, ha a magánvádló más, pl. tanú minőségében személyes megjelenésre is kötelezve van : akkor az idézőlevelet neki is kell kézbesíteni, vagy legalább is a magánvádló képviselőjének vagy meghatalmazottjának szóló idézőlevélben a képviselt személyes megjelenés iránti kötelezettségét világosan ki kell tenni, mert ellenkezőleg, a személyes megjelenés elmulasztás i kényszereszközök alkalmazását nem vonhatja maga után. Egyébként a most említett rendelkezés is azok közé tartozik, melyekkel a javaslat a magánvádlói intézménynek perkésleltető hatályát ellensúlyozni kívánja. A 80. §. a kézbesítésnek arról a módozatáról rendelkezik, midőn valaki lakó- vagy tartózkodóhelyét nem hagyta ugyan el, de őt a kézbesítő nem találja meg. A kézbesítőnek első jsorban tudakozódni kell a felől, hol tartózkodik az érdekelt és ha szorgos tudakozódás és