Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

178 870. szám. De éppen ez utóbbi esetek azok, melyek legkönnyebben igénylik a kir. ügyészség beavatkozását. Odáig azonban, hogy a járásbíróság eíó'tt folyó összes becsiiletsértési, rágalmazási, könnyű testi sértési és hasonló ügyek tárgyalására is megidéztesse a kir. ügyészséget, közelfekvó' kezelési és ügymeneti nehézségek miatt nem akart a javaslat menni. Ily ügyekró'l is értesítést nyer a kir. ügyészség a havi kimutatások vagy az ügyészségi megbízott utján, kinél a járásbírósághoz tartozó minden feljelentés és vádindítvány előterjesztendő vagy ha ez nem történt, utólag vele közlendő. (525. §.) A kir. ügyészségnek a most fejtegetett esetben csak értesülés czéljából hozzák tudomására a főtárgyalás határnapját, tehát nem köteles arra megjelenni, ha ezt közérdekből szükségesnek nem tartja. Ezt a 302. §. ötödik bekezdése határozottan ki is mondja. Ha a kir. ügyészség a főtárgyaláson megjelen és ekkor vagy az ügy más szakában a a vád képviseletét elvállalja, a főmagánvádló mellékmagánvádlóvá lesz, mert a kir. ügyészséget illeti mindig a vád vezetése, a mellékmagánvádlónak pedig csak kisegítő hatásköre van, melynek irányát és részleteit kétség kizárása végett a 41. §. utolsó bekezdése körülírja. E bekezdés esete az egyedüli eset, melyben a javaslat az együttes magánvádat megengedi. E kivétel azonban teljesen indokolt. Az a tény, hogy e vétségek és kihágások eseteiben rendszerint a sértettre, mint főmagánvádlóra van ruházva a vádnak első sorban való és kizárólagos képviselete, eléggé bizonyítja azt, hogy ilyenkor az állam maga is elismeri csekélyebb érdekeltségét s azt, hogy e bűncselekmények első sorbau a sértettet érintik. Teljesen logikus és méltányos tehát, ha a törvény a sértettnek részt biztosít a vád ellátásában akkor is, ha azt a kir. ügyészség közérdekből átveszi és mint közhatóság vezeti. De ha a kir. ügyészség utóbb a vádat ismét elejtené, a sértett fél visszaléphet főmagánvádlói jogaiba. (42. §.) A főmagánvádló jogai lényegükben azonosak a kir. ügyészség jogaival (43. §.), a kir. ügyészségnek ama jogai, melyek őt mint vádlót illetik, a magánvádlóval is közösek és csak az előbbinek közhatósági jellegéből folyó kiváltságok és a magán vád túlkapásai ellen szükséges biztosítékok szempontjából esnek némi megszorítások alá. Az egyes jogok az eljárás külömböző szakai szerint a következők: Nyomozást a főmagánvádló magáuuton teljesíthet, de kihallgatásokat nem végezhet és nem volt felruházható a kir. ügyészségnek nyomozó jogkörével, mert a visszaélés lehetősége igen nagy. Ha hivatalos nyomozásra mégis szükség volna, annak teljesítése végett a főmagánvádló a rendőri hatósághoz fordulhat, a nélkül azonban, hogy megkeresése, mint a kir. ügyészségé, kötelező volna (43., 99. §§.). A rendőri hatóság tagadó határozata esetében két út nyilik a magánvádlónak az ügy folyamatba tételére, vagy vizsgálatot indítványozhat, ennek azonban a felfejtett okoknál fogva csak igen ritkán lesz helye, vagy az ügyészségi megbízottnál, illetőleg a kir. járásbíróságnál feljelentést vagy indítványt tehet. Ha ilyet már a rendőri hatóságnál tett, vagy ez nyomozás iránti kérelmét annak vette és az ügyészségi megbízotthoz áttette, további perindító lépésre rendesen nincs szükség. Ha a főmagánvád tárgyát tevő bűncselekmény miatt az eljárás törvényszék, vagy esküdtbíróság előtt folyik, a vizsgálat mindig (103. §. 3. pont 6), és a delibatorius eljárás is, —• a 282. §. második bekezdésének kivételével — kötelező; ha tehát a főmagánvádló a vizsgálat mellőzése vagy — összefüggés esetét kivéve — közvetlen idézés elrendelése iránt tett indítványt, ezeknek nincs jogi hatálya (43. §. második bekezdés). A vizsgálat folyamában főmagánvádló az iratokat megtekintheti, mindazokat az indítványokat teheti és mindazoknál a birói cselekményeknél közbenjárhat, melyek a kir. ügyészség előtt nyitva állanak (119., 125., 126. §§.). A vizsgálóbíró eljárása ellen panaszt tehet a vádtanácsnál •(113. §.), a vizsgálat befejezése tárgyában meghallgatandó és ha kiegészítést indítványo:*, a vádtanács határozata kérendő ki (129. §.). Ha a vizsgálat be van fejezve, köteles a főmagánvádló a vádiratot 8 nap alatt benyújtani (276. §.).