Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
870. szám. 13 Kivételes eljárási szabályokat tartalmaz még a parasztlázadás leküzdése után hozott 1514. évi törvény (II. Ulászló VII.). Mivel azonban e törvény kizárólag az említett események alkalmából és következményeiknek megszüntetése, illetőleg megtorlása végett volt hozva, annak részletezése mellőzhető'. Második korszak (1514-1853). A második korszak elejétől III. Károly trónraléptéig Magyarország majdnem szakadatlanul háború és belviszályok színhelye volt. Erdély és azzal néhány Királyhágón innen eső megye a tulajdonképeni Magyarországtól elszakadt és önálló fejedelmek uralma alá került, mig az ország közepét és déli megyéit a török tartotta megszállva. E szomorú állapotok a jogfejlődésre sem maradtak befolyás nélkül. A törvényes király uralma alatt megmaradt részek országgyűlése jogi ügyekkel alig foglalkozhatott, egész idejét az ország védelme, az arra szükséges pénz és haderő előállítása vették igénybe. Gyakran szünetelt az igazságszolgáltatás, szakgatott működésétől a jogtudományi képzettség hanyatlása mellett, nem lehetett várni a régibb törvények és jogszokások érvényben tartását és fejlesztését. Már Kittonich emliti, hogy abból, mit Verbőczy, miut élőjogot foglalt Hármaskönyvébe, igen sokat nem alkalmaznak, sőt részben jelentőségét sem ismerik (dir. meth. II. 1., 6., VI. 2., 15., 17., VIII. 11., IX. 32., X. 27.). Csak a török uralom alatt volt területek visszafoglalása és a belbéke helyreállítása után vett ujabb lendületet mind a jogügyi törvényhozás, mind a törvénykezés. Az előbbi, nevezetesen szervezeti tekintetben, oly alapvető újításokat létesített, melyek a korszak végéig hatályban maradtak, sőt melyeknek nyomai felsőbb bíróságaink szervezetében még jelenleg is felismerhetők. A törvénykezés terén pedig megindult a gyakorlat fejlődése, mely a korszak végéig hivatva volt rendszeres törvényt pótolni és általában elismert hatálya, megállapodottsága, valamint az eljárás minden részletére kiterjedő volta mellett meg is felelt eme rendeltetésének. Királyi személyes birdskodás-sál e korszakban többé nem találkozunk. Természetes következménye volt ez annak, hogy a király nem lakott állandóan az országban és uralkodói jogait nagyobbára a nádor, illetőleg helytartó által gyakorolta. Kittonich ugyan felemlíti, hogy a királynak II. Ulászló I. 13. törvényczikke értelmében joga van egybehívott országgyűlésen hűtlenségi esetek felett ítélni (dir. meth. IX. 15.), de ez tényleg egy esetben sem történt. A király legfőbb bírói hatalmával c<ak a kegyelmezés, biróküldés és utasítás joga keretében élt, bár az utóbbiaknak kelleténél tágabb értelmezése mellett. A kivételes bíróságok, úgynevezett commissiók felállítása és az igazságszolgáltatás rendes menetének királyi parancsokkal történt megakasztása az országgyűléseken sereimül gyakran fel is volt hozva (1715: 17., 1603: 12., 1604: 17., 1618: 14., 1635: 65., 1638: 30., 1655: 53., 1681: 30. t.-cz.). A király bírói hatáskörének megszűntével fokozatosan növekedtek a nádori bíróság teendői, melyeket nádor nem létében a királyi helytartó végzett. A nagyobb hatalmaskodást ügyekben (quinque casus) kivül, melyek már előbb is bíráskodása alá tartoztak, a nádor és bírósága a XVI. és XVII. század folyamán itélt, az ujabb jogtalan foglalások, továbbá a hűtlenségi esetek tárgyában is és foglalkozott a fekbbezett ügyek (transmissionales) felülvizsgálásával (1537: 24., 1543: 32., 1552: 26., 1556: 35., 1563: 25., 1572: 6., 1601: 34., 1622: 44., 1625: 52. t.-cz.). Eleinte a nádori (helytartói) bíróság szakadatlanul működött (1543: 32., 1552: 26., 1553: 20. t.-czikk), azonban már Kittonich idejében birói széket csak az octavaliák alkalmával tartott, melyek közöl a brevia vagy máskép breves brevium vezetése a nádort illette (dir. meth. VIII. 11.). Ezeken kivül még külön törvény bízta meg a nádort egyes fontosahb vagy bonyólódottabb ügyek elintézésével, mely ügyek azután »causae articulares« nevet nyertek (1608: 26., 1609: 53., 1618: 63., 1622: 73., 1630: 35., 1635: 38., 1647: 64., 82., 112., 132., 1649: 55., 61., 65., 1655: 58., 85., 86., 87., 1659: 110. t.-czikk.).
