Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

136 870. szám. Ezzel tüzetesen kifejezi a javaslat, hogy ha az illetékes bíróság a kizárás okainál fogva nem rendelkezik kellő létszámmal a concret ügy elintézésére: biróküldésnek van helye. E pont nem tűr semminemű bővebb magyarázatot. Nem akart a javaslat alkalmat adni arra, hogy paszta administrativ szempontok, mint a bíróság túlterheltetése, fogházak túltörnöttsége okul szolgálhassanak a rendkívüli biiói illetékesség megállapítására. Melyek a kizárás okai, ezt a VL. fejezet indokolása fogja bővebben tárgyalni. A másik ok az, hogyha azoktól, kik az ügynek érdemleges eldöntésére vannak hivatva (a szakbiróság tagjai, az esküdtek) részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható (29. §. 2. pont.). Ez az eset akkor fog beállani, ha az illetékes bíróságnak minden tagja, vagy a szolgálati lajstromban előforduló valamennyi esküdt, vagy közölök annyian, hogy a fenmaradÓJiból az itélő tanács vagy az esküdtszék már össze nem állitható, — oly meggyőződést tanúsít, illetőleg oly véleményben van, hogy szándékosan igazságtalanul fogna dönteni, vagy olykép van impressionálva, hogy akaratlanul is helytelen határozatot hozna. A 29. §. 2. pontjában foglalt általános körülírásra azért is vau szükség, hogy annak alapján a birokuldés az esküdtekre való tekintettel is legyen kérhető. A kizárásnak és a mellőzésnek a VI. fejezetben körülirt okaira való egyszerű utalás már ebből az okból sem volna elégséges a közbéke, vagy a közbiztonság érdekeinek szempontja (29. §. utolsó bekezdés). E ponton a javaslat lényegében csaknem minden perrendtartással megegyez, mert első rendű érdek arról gondoskodni, hogy az igazságszolgáltatás független, pártatlan, erélyes gyakorolhatása biztosítassék. Midőn a javaslat a közbiztonság mellett a közbéke szempontját is felemlíti, ezzel azt kívánja megjelölni, hogy a biróküldés nemcsak azokban az esetekben indokolt, ha a bíróság tagjai és a felek, tanuk, szakértők élete, személye vagy vagyona közvetlenül van veszélyeztetve, hanem akkor is, ha a pernek az illetékes bíróság előtt való megindítása, esetleg a pernek a közhangulattal ellenkező eredménye miatt alaposan lehet tartani, hogy népcsődiilések, rendzavarások, bűncselekmények fordulnak elő és általában a közönségnek, vagy egy részének oly erőszakos magaviseletétől lehet tartani, mely feldúlná ama vidéknek békés nyugalmát. Ily esetben akár a terhelt iránt táplált gyűlölet, akár rokonszenv legyen a közönség lázas izgatottságának oka, minden esetre indokolt a biróküldés, mert a veszélynél fogva, mely a bírói eljárásából a társadalomra háramolhatik, igen közel fekvő a feltevés, hogy a legpártatlanabb bíró sem képes a közönség közhangulata irányában függetlenségét megőrizni. Ezek tehát az okok, a melyek miatt biróküldés kérhető. A javaslat 29. § ának 1. és 2. pontja esetében bármelyik fél és a bíróság jogosítvák a biróküldés kérésére. Ott, hol a felek jogaira nézve a javaslat külön nem rendelkezik, mindig a felek egyenlőségének szabálya lévén követendő, önként következik, hogy mind a vádló, mind a terhelt és pedig akár az 1., akár a 2. pont alapján kérhetik a biróküldést és kérelmökkel akár közvetlenül a biróküldésre jogosított, akár az illetékes bírósághoz fordulhatnak. De az első két pont esetében jogában van magának a bíróságnak hivatalból is kérni a biróküldést, mert ha a kizárás és mellőzés okaiból nem rendelkezik elégséges birói létszámmal a concret ügy elintézésére, a bíróság maga hivatalból tartozik gondoskodni a kiküldendő bíróságról. Alig kell kiemelni, hogy ily esetekben mindig meghallgatandó a kir. ügyészség, mert ez ismét a vádrendszer követelménye. Hogy a javaslat külön kiemeli a koronaügyésznek kötelező meghallgatását, ez csak azt jelenti, hogy az ő meghallgatása nélkül sem a felek kérelmére, sem hivatalból nem rendelhető biróküldés; de ez korántsem jelenti azt, hogy csak a koronaügyész volna jogosítva biróküldést kérni. A 29. §. második bekezdése esetében, vagyis a közbéke vagy a közbiztonság érdekében a javaslat csak a koronaügyészt ruházza fel a biróküldés indítványozásának jogával. Ennek oka az, hogy ez esetben az indítványozásra csak széles látókörrel bíró s az ország politikai