Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
870, szám. 133 bíróságát tartja felruházandónak. A nemzetközi viszonyok mérlegelése ugyanis itt nem játszik közbe, hanem magyar honosnak bírói illetékességét kell meghatározni. Az illetékesség megállapítása tisztán birói teendő és sokkal helyesebb, ha azt teljesen pártatlan és független hatóság gyakorolja, mint a pártkormánynak valamelyik tagja. Hasonlóan bíróságot ruháznak fel e joggal az osztrák bűnvádi perrendtartás 54. §-ának második bekezdése; az 1891. január 30-áról kelt bosnyák törvény 60. §-ának második bekezdése; a német R. Str. Pr. 0'. 9. §-ának második bekezdése; a franczia Code 6. czikke helyébe lépett 1866. június 27-iki törvény, és az olasz Codice 34. czikkét pótló 1889. deczember 1-je kir. decretum 28. §-a. Minthogy az illetékesség csak rendkívüli, magától értendő, hogy mihelyt a rendes illetékesség megállapítható, a rendkívüli azonnal megszűnik. Mindazáltal J 1 főtárgyalás elrendelése után a kir. curia által kijelölt bíróság, hatáskörének korlátai között, megtartja illetékességét. b) A rendkívüli birói illetékességnek második esete: a biróküldés (29. §.), azaz a felső bíróságra ruházott ama joghatóság, hogy az illetékesség általános szabályai szerint illetékes bíróság helyett, valamely concret ügyre nézve és csakis ez ügyet érintő okból, más hasonló hatáskörű bíróságot küldhessen ki. A biróküldés jogát hazánkban az 1715 : XVII. t.-cz. szerint a király a kanczellária útján gyakorolta. Az osztrák perrendtartás uralma idején a főtörvényszék, illetőleg a törvényszék volt a biróküldésre feljogosítva. Az országbírói értekezlet megállapodása szerint (I. 42. §.) polgári ügyekben a biróküldés joga a hétszemélyes táblára ruháztatván, a hasonszertíség útján e szabályt alkalmazták büntető ügyekben is. A polgári perrendtartásról szóló 1868. évi LIV. t.-cz. 57, §-a szerint a biróküldés jogát polgári jogügyekben az igazságügyi miniszter útján a király gyakorolja. E szabály sziutén a hasonszertíség alapján a büntető ügyekre is kiterjesztetvéu, az országnak a Királyhágón innen fekvő részeiben — kivéve a fennállott határőrvidéket és a titeli zászlóalj területét — a biróküldés jogát bűnvádi ügyekben is jelenleg az igazságügyi miniszter gyakorolja. Nem változtatta meg e gyakorlatot az 1872-iki javaslat 14. §-a sem, mely szerint a biróküldést »mind a törvényszékek, mind a járásbíróságok illetőségéhez tartozó ügyekre nézve az 1868: LIV. t.-cz. 57., illetőleg 56. §-ai esetében a kir. curia legfőbb itéiőszéki osztálya gyakorolja«. Minthogy azonban az 1872. évi javaslat — mint az általános indokolásban tüzetesen kifejtve volt — a polgáriasitott határőrvidék és a titeli zászlóalj területén törvényhozási rendelkezés alapján kötelező erővel bir, az országnak e részeiben a biróküldés joga a kir. curiát illeti. A Királyhágón túl, valamint Fiúméban az ott érvényben levő 1853. évi büntető perrendtartásnak idevágó rendelkezései (49., 252. §§.) alapján a főtörvényszék, jelenleg az illető kir. ítélőtábla delegálFeltűnő jelenség, hogy az igazságügyi kormány által a bíróságoknak követésre ajánlott 1872. évi javaslatnak idevonatkozó szabálya, az ország legnagyobb részében soha sem lépett életbe, és hogy hazánk ama területén, hol az 1853-iki osztrák perrendtartás (49., 252. §§.) van életben, a biróküldés tekintetében a jogállam követelményének inkább megfelelő rendszer van érvényben, mint a többi területen. A mely államban a birói hatalomnak a közigazgatástól való elkülönítését következetesen kívánják keresztülvinni, ott nem tartható fenn az az állapot, hogy a biróküldés jogát ne független bíróság gyakorolja. A jogállam e vissza sem utasítható követelményének kivan a javaslat megfelelni,'midőn a kir. curiára bízza a biróküldés jogát. Angliában a főtörvényszék (high court of justice), Fraaeziaországban, Belgiumban a semmitőszék, a német birodalomban a közvetlen felsőbb bíróság, Ausztriában a másodfolyamodású bíróságok, esetleg a semmitőszék gyakorolják a biróküldés jogát. Minden polgáriasult állam eleget tesz ama kívánalomnak, hogy az executiva a független bíróság illetékességére ne gyakorolhasson befolyást.
