Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

8 870. saám. A nyolczados törvénykezési szakaszokban mind a szorosan vett királyi, mind a nádori bíróság, a király székhelyén működött. MegkülÖmböztettek octavakat szorosabb értelemben (magnae, integrae), melyek rendesen 40 napig tartottak (II. Ulászló III. 2. ez. 1. §.) és bárminemű fontosabb ügyre kiterjedtek, továbbá breves octavakat, melyek utóbb csakis brevia judicia név alatt fordulnak elő, 20—25 napig tartottak (I. Mátyás IV. 13. ez., II. Ulászló III. 2. ez.) és a sürgősebb, nagyobbára a nádori bírósághoz tartozó ügyek elintézésére szolgáltak. A nyolczados törvénynapokon az ország két rendes birájának, a többiek helyetteseinek és az országgyűlésen választott főpapoknak és főuraknak jelen kellett lenniök. (I. Mátyás VI. 3., II. Ulászló I. 40. ez.) II. Uiászó alatt törvény mondta ki, hogy az octavalis törvénynapokban az ország rendes biráin kivül három főpapnak, három főúrnak és tizennégy nemesnek (II. 8. ez.), illetőleg két-két főúrnak és főpapnak és tizenhat előkelő jogtudó nemesnek (II. 2. ez.), utóbb ismét négy-négy főúrnak és főpapnak és tizenhat nemesnek (IV. 10. ez.) kell résztvehni. A rövid nyolczados bírói napok 1500 óta folyton tartandóknak határoztattak (II. t.-cz.), mi végett ki volt mondva (II. Ulászló IV. 10. ez.), hogy e törvénynapokban csak a főpapokból, főurakból és nemesekből választott huszonnégy tagnak fele tartozzék résztvenni, de azért félévenkint felváltva állandóan Budán lakni. A bíróság e tagjainak a törvény fizetést is biztosított. Jelentékeny működési körük volt e bíróságoknál az itélő mestereknek (protonotarii). Eltekintve attól, hogy a bíróságok eljárását idézések, értesítések, bizonyítványok kiadása által előkészítették s az érdemleges eljárásban a jegyzői és fogalmazói teendőket végezték, kisebb jelentőségű ügyekben már mint önálló birák is kezdettek működni, mi azonban e korszakban u;ég törvényellenesnek volt tartva (1. Mátyás IV. 20., II. Ulászló 1. 69. ez.). A mellett ők képviselték a bíróságok személyzetében a szakismeretekkel, gyakorlati képzettséggel biró elemet és ez részökre nem csekély befolyást biztosított (II. Ulászló III. 6. ez.). A királyi udvari bíróságokon kivül még kisebb hatáskörű vidéki bíróságok is működtek, melyeknek szervezete a rendi külömbségek befolyása alatt fejlődött ki. Szt.-István és közvetlen utódai korából nem maradt reánk okirat-bizonysága annak, hogy a nemesek (servientes regis) más bíróságnak voltak volna alávetve, mint a király bíróságának. Igen valószínű, hogy akkor még a régi törzs-szervezet szerint hatósági körrel és tekintélylyel felruházott főemberek is bíráskodtak a nemesek ügyeiben. Annyi bizonyos, hogy a várszervezet közegeit e korszak első századaiban a nemesség irányában még birói jogok nem illették (1222: V. t. ez.). A XIII. század vége felé változott a helyzet és a várrendszerből, mely eredetileg a királyi sereg talpköve volt, közigazgatási szervezet fejlődött. Részint a társadalmi és forgalmi érintkezés a tulajdonképeni várnépével, kik közöl a várjobbágyok vele hasonló rendi állást élveztek, részint a főurak hatalmaskodása és a közös veszély érzete birta a közneraeseket arra, hogy az új szervezetbe beilleszkedjenek. Megjelentek a várbeliek gyűlésein, jogvédelemért folyamodtak biráikhoz és a várnépével mindinkább összeforrva, megalkották a megyéket. Így keletkezett a megyei bíráskodás. A régi várkerületekben a várispán (comes castri, comes parochianus) és udvarbirája (comes curialis castri) gyakorolták a birói hatalmat. Kiviilök a király által kinevezett bilochus vagy bilotusnak is volt birói hatásköre (1222 : V. t.-cz., váradi regestrum). Ez a tolvajok és rablók ellen járt el, de csak a várispán felügyelete alatt. A várispán, most már megyei vagy főispán, a megyékben is megtartotta főbb birói állását. Megmaradt az udvarbíró is, csakhogy hatásköre számos közigazgatási teendőkre kiterjesztetvén, a XIV. század elején főispáni helyettességgé fejlődött és az alispán (vicecomes) elnevezésre adott alkalmat (1291 : V. t.-cz., Kovachich kiad.). A bilochus a megye bírái között már elő nem fordul. De helyette egy új birói hivatallal, a szolgabiróival (judex servientium vagy nobilium) találkozunk (IV. Béla kiváltságlevele Sz.-Fehérvár részére, Cod. Dipl. IV. 2. 230. 1.),