Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-854. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról” szóló törvényjavaslat tárgyában
50 854. szám. abban nyilvánul, hogy a fogyasztás rendelkezésére bocsáttatik vagy egy új tárgy, vagy egy jobb tárgy, mint a melyet eddigelé gyártottak, vagy pedig ugyanazon tárgy, mely eddig létezett, de olcsóbban. Mindhárom esetben a fogyasztó érdeke nem lesz megsértve, mert ha valami újat, jobbat, vagy olcsóbbat kaphat, mint előbb, semmi esetre sincs rosszabb helyzetben, mint előbb volt. Már pedig arra, hogy új ipari czikk, jobb czikk, vagy olcsóbb czikk állíttassák elő, és hogy erre szellemi munka fordittassék, bizonyos ingerre van szükség, mely inger a szabadalmi oltalomban létezik. A szabadalmi oltalom ellenzői kifejtették továbbá, hogy a szabadalmi oltalom a kereskedelmi és iparszabadság elveivel ellentétben áll. Ez azonban nem áll, mert az iparszabadság mindenütt bizonyos erkölcsi és jogi határokhoz van kötve és bizonyos tekintetek által van korlátozva, melyek mások jogának respectálásából, a magánérdekeknek a közérdekek alá való rendeléséből keletkeznek. Látni, hogy a szabadalmi oltalom ellen felhozott érvek nem igen nyomuak a latban. Megczáfoltatnak különösen a találmányok története által. Több, mint 100 év előtt, midőn még kevés országban létezett szabadalmi oltalom, Angliában James Watt feltalálta a gőzgépet. Az akkori angol szabadalmi törvény oltalma alatt Wattnak módjában volt a bányatulajdonosoktól, kik az ő gépét alkalmazták, a fűtőanyagban elért megtakarítások 1 /3-kt magának kikötni, és bár ezen szabadalmi díj az akkori időben is igen magasra ment, ezen nyereség mégis kicsinek mutatkozik azon kiszámithatlan előnyökkel szemben, melyek az ipar és közgazdaság részére Watt találmányából nyílnak. Ha Wattnak nem lett volna kilátása nagyobb anyagi eredményekre, melyeket a szabadalmi oltalom garantirozott, nem fordított volna annyi időt és fáradságot találmányára. Mindenki concedálni fogja, hogy Watt nyeresége csak méltányosan illette őt és kis részét képezte azon óriási gazdasági előnyöknek, melyek az általános ipart érték. A Wattra gyakorolt inger tehát közvetve a közjónak, az általános vagyonosodásnak és a fogyasztóknak is használt. Ugyanezen időtájban feltalálta volt Leblanc a soda készítését konyhasóból, de miután Francziaországban akkor a találmányok védelemben nem részesültek, neki ebből semmi haszna sem volt, de a vegyészeti ipar fejlődése sem haladt nagyon előre, mert a fejlesztő tevékenység hiányzott. Az igazságtalanság mellett tehát kevesebb haszon! A szabadalmi oltalomnak azonban egy másik rendkívüli előnye van. A szabadalmi oltalom ugyanis a feltalálónak egy bizonyos időn át biztosítja találmányának kizárólagos használatát, de egyúttal az össziparnak biztosítja ezen találmány azonnali közlését és ezen közlésnek rendkívüli hatása van, mert ez által a találmány a tudományos kutatás terén értékesíthető és lehetségessé válik, hogy még a szabadalmi oltalom tartama alatt más feltalálók a közzétett, bár szabadalmazott találmányokban új problémák megoldására ingert találjanak. Találmányi oltalom hiányában sok találmány a feltalálóval hal meg. A lőpornak szállítás közben való immunisálása a felrobbauás ellen már évszázadok előtt ismeretes volt, de titokban tartatott és csak 1865-ben képezte egy új találmány tárgyát, épúgy, mint a phosphor már 300 év előtt gyártatott, a szabadalmi oltalom hiányából megőrzött előállítási titoknál fogva elveszett és csak később tétetett e téren ismét találmány. Egy nagy érv a szabadalmi oltalom mellett abban fekszik, hogy egy találmánynak létesítése az illető feltaláló részéről óriási kiadásokat vesz igénybe, melyeknek megtételére valaki csak akkor lesz hajlandó, ha biztos abban, hogy tevékenységének gyümölcseit élvezni fogja. Ezen biztonságot pedig csakis a szabadalmi oltalom által nyújtott részbeni kizárólagosság nyújtja. Ezen úgy időben, mint részben a kellő terjedelemben való gyakorlatba vétel tekintetében fennálló kényszer által korlátolt kizárólagosságban fekszik a szabadalmak iparfejlesztő
