Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-851. Törvényjavaslat, Bosznia és Herczegovina kormányzata által 24 millió korona (12 millió forint) összegben felveendő országos kölcsönről
851. szám. 45 képes előteremteni; de igenis arra képes volna, a nélkül, hogy a monarchia segélyét igénybe venné, hogy az esetben, ha a szükséges pénzeszközök hosszabb lejáratú kölcsön utján szereztetnének be, a kölcsön kamat- és törlesztési évi járulékainak fedezetét költségvetésileg biztosítsa. A felveendő kölcsön kamat- és törlesztési szükségletének költségvetési fedezése még megkönnyebbittetnék, ha Bosznia-Herczegovina kormányzatának mód nyajtatnék arra, hogy a már üzleti feleslegekkel biró zenica-serajevói és mostár-metkovicsi vasutak építésére a közös aktívákból nyert kölcsönöket egyszerre fizethesse vissza; a mi az osztrák-magyar monarchia két állama szempontjából is annyiban elönynyel bírna, hogy a közös aktívákból adott kölcsönök egy részét hamarább kapnák vissza, mig másfelől e kölcsönök gyorsabb visszafizetése által a megszállott tartományok gazdasági megerősödése is kifejezést nyerne. A most emiitett vasutak kölcsönügye a következőleg áll: A zenica-serajevói vasút építésére az 1881 : I. t.-cz. értelmében a közös aktívákból 3,831.000 frtnyi kölcsön nyújtatott. E kölcsön törlesztésére — a megszállott tartományok saját jövedelmeiből fedezett kamatokon felül —a nevezett vasút üzleti feleslegeiből az 1885.—1893. évek alatt visszafizettetett. 1,027.411 frt 61 kr., mihez hozzászámitva a szintén törlesztésre fordítandó 1894. éri üzleti felesleget, kerek összegben . . ' 160.000 frttal, törlesztettnek tekintendő 1,187.411 frt 61 kr., a fenmaradó tőkehátralék tehát tesz . . 2,643.588 frt 39 krt. A mostár-metkovicsi vasút építésére az 1884 : XXVII. t.-cz. értelmében a közös aktívákból. 1,700.000 frtnyi kölcsön adatott. E kölcsönre — a megszállott tartományok saját jövedelmeiből fedezett kamatokon kívül — tőketörlesztésképen az 1885 — 1890. években visszafizettetett összesen 205.126 frt 57 kr. Az 1890. éven túl tőketörlesztés nem történt; mert a mostár-metkovicsi vasútnak a Ráma torkolatáig s azután Szerajevóig történt meghosszabbítása után ezen vonalaknak az 1889 : I. t.-cz. által elrendelt egyesítése következtében a mostár-metkovicsi vasút üzletfeleslegeit az új vonalak üzleti hiányai emésztették fel. E vasutkölcsön tartozása tesz tehát: 1,494.873 frt 43 krt s mind a két nevezett vasúté együttvéve kerek számban 4.189,000 forintot, mely a felveendő kölcsönből a közös aktíváknak egyszerre visszafizetendő volna. Ezen kivül a felveendő kölcsönből törleszthető volna még a doboj-siminhani vasútnak 100.000 frtnyi tartozási hátraléka is. A most emiitett vasút építésére az 1885 : XIII. törvényczikkel 1,300.000 forintnyi kölcsönnek felvétele engedélyeztetett, minthogy azonban az építési költségekből 300.000 forint a megszállott tartományok saját jövedelmeiből fedeztetett, tényleg csak 1,000.000 forint kölcsön vétetett fel az osztrák földhitelintézettől. Erre a kérdéses vasút üzleti feleslegeiből és a megszállott tartományok saját jövedelmeiből a kamatokon kivül az 1886—1894. években visszafizettetett összeseD 900.000 forint, úgy, hogy a tőketartozás 100.000 frtra olvadt le. Tehát a felveendő kölcsönből tőketörlesztésekre fordíttatnék Összesen véve 4,239.000 frt, a mely összeghez hozzászámitva a vasúti és katonai elszállásolási beruházásokra fordítandó, fennebb kimutatott 6,900.000 forintnyi szükségletet, az ily módon felhasználandó összegek 11,139.000 frtot tesznek ki; minthogy pedig a kölcsön financirozása és a laktanyák építésénél felmerülő intercaláris kamatveszteségekre szintén kell bizonyos összeget számításba venni, a felveendő kölcsön névértéke 12,000.000 frtban, vagyis 24,000.000 koronában állapíttatott meg. Tekintve azt a közgazdasági hasznot, mely a megszállott tartományokra abból szár. máznék, ha a fennebb emiitett beruházásokat azonnal megtenni képesek volnának s azoktól a
