Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-846. Törvényjavaslat, a budapesti földalatti villamos közuti vasút részvénytársaságnak adandó állami kedvezmények tárgyában

846. szám. 31 Az engedély kiadását megelőző' tárgyalások folyama alatt az engedélyt kérő két részvénytársaság a vasút kiépítésével járó koczkázat némi enyhítése végett többrendbeli és hosszabb időtartamra szóló adó- és illeték-kedvezmények kieszközlését is kérte. A kérelem egész terjedelmében ugyan nem volt teljesíthető, mivel azonban egyfelől az engedélyt kérő két részvénytársaság kijelentette, hogy az emiitett vasutat csakis ily kedvezmények biztosítása esetén építheti meg, másfelől a vasút létesitésének előmozdítása mellett az szólott, hogy az által a székes főváros technikailag érdekes nagyobb műnek birtokába jut, hogy az által az 1896-iki ezredéves országos kiállítás rendezése folytán előreláthatólag tetemesen növekedő közúti forgalom lebonyolítására egy további, a modern követelményeknek mindenben megfelelő forgalmi intézmény fog rendelkezésre állani és hogy végül bizonyos mérvű ily kedvezmények az államkincstárra nézve közvetlen pénzügyi áldozattal nem járnak; az engedélyt kérő két részvénytársaságnak kilátásba helyeztetett, hogy a kormány a törvényhozásnál oly törvényjavaslatot fog beterjeszteni, a mely szerint a) az építendő vasút részére 15 év tartamára az adó- és illeték-kedvezmények abban a keretben adatnának meg, a melyben azokat a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1890. évi XIII. törvényczikk a hazai ipari vállalatoknak biztosítja; b) a pénzügyminister felhatalmaztatnék, hogy a vasút fennállásának első öt évében a menetjegyek után fizetendő bélyegilletéket évi ötezer forint mérsékelt összegben átalányozhassa. Időközben az engedélyesek az engedélyokiratban biztosított jogukkal élve, a budapesti földalatti villamos közúti vasút építésére és üzembetartására részvénytársaságot alakítottak és a vasút építését megkezdették, elérkezett tehát az ideje annak, hogy a fönnebb emiitett biztosítás érvényesítése végett a törvényhozás felhatalmazása megszereztessék. Midőn az erre vonatkozó törvényjavaslatot beterjesztem és annak elfogadását tisztelettel kérem, teszem ezt ugyanazokból a fönnebb előadott indokokból, a melyekből a kedvezmények kieszközlése kilátásba helyeztetett. Az 1. §. szerint adandó kedvezményekre nézve, a melyek az 1890. évi XIII. törvényczikk 2. §-a alapján gyári vállalatok számára adatnak meg, és a kereseti adó, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó, községi pótadók és községi díjak, ipar- és kereskedelmi kamarai illeték, úgyszintén az útadó fizetése, nemkülönben többrendbeli illeték fizetése alóli mentességre vonatkoznak, csak azt kívánom megjegyezni, hogy a székes főváros közönsége, a melyhez a községi köztartozások alóli mentesség engedélyezése végett az engedélyt kérő két részvénytársaság külön fordult, ezt a mentességet külön határozatával engedélyezte abban az esetben és arra az időtartamra, ha és a mely időtartamra az engedélyt kérők az állami adók és illetékek alól mentességet nyernek, ennek következtében ezúttal csak az állami adók és illetékekre, a kereskedelmi és iparkamarai illetékre és az útadóra nézve kellett intézkedni. A 2. §-ban javasolt felhatalmazás alapján a menetjegyek után járó bélyegilleték, a mely a fennálló illetékszabályok értelmében az üzlet terjedelméhez mért átalányösszegben administrativ úton is megállapítható, a vasút fennállásának első öt évében, tekintet nélkül az üzlet terjedelmére, évi ötezer forinttal átalányoztatnék. A budapesti villamos városi vasút interurbán vonalainak eddigi forgalmát véve, a javasolt kedvezmény körülbelül Ötven százaléknyi engedményt képvisel. \ Ugy az 1., mint a 2. §. alapján nyert felhatalmazással azonban csak akkor élnék, ha a vasút engedélyokiratszerűen megépíttetik és a közforgalomnak átadatik. A kedvezményekben részesítendő társaság köztartozásai egyelőre nyilvántartásba vétetnének, azután a szerint, a mint az emiitett feltételek teljesíttetnek vagy nem teljesíttetnek, a nyilvántartásból vagy törültetnének, vagy beszedésük iránt intézkedés történnék. Budapesten, 1895. évi április hó 23-án. Lukács László s. h., m. Mr. pénsügyminister.