Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-844. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879-ig évi XXXVI. törvényczikk némely szakaszának módositása tárgyában
844. szám. 25 sának mulasztása folytán hasznavehetetlenné vált épületekért, vagy ezek egy részeért térítési díjakat fizetni, valamint az épülettulajdonossal, miként az eddigi tapasztalat is bizonyítja huzamos és kielégítő eredményre alig vezető tárgyalásokat folytatni, A 10. §-hoz. Az 1879. évi XXXVI. t.-cz. 34. §-ának módosítása azért vált szükségessé, mivel a jelenlegi eljárás, a gyakorlatban, a katonai igazgatásra nézve hátrányosnak bizonyult, a menynyiben abban az esetben, midőn a laktanya vagy fióklaktanya tulajdonosa (átengedője) a bútorok beszerzésére s az ezen §-ban felsorolt szolgáltatások teljesítésére vállalkozni nem akart, az átadott épületet, a szükséges berendezési tárgyak hiányában, a katonai igazgatás azonnal használatba nem vehette, holott ennek a térítési díjakat már az átadás napjától fogva fizetnie kellett. Ezen §-nak javaslatba hozott módosítása mellett, a jövőben hasonló bajok fel nem merülhetnek s a katonai igazgatás még az építkezés megkezdése előtt ekkép inkább szerezhet tájékozást arra nézve, vájjon az épületátengedő hajlandó-e beszerezni a szükséges bútordara* bokát és kész-e teljesíteni a megkívántató szolgáltatásokat, vagy sem. A 11. §-hos. . . Az 1879-ik évi XXXVI. t.-czikk 52. §-ának módosítását azon körülmény indokolja, hogy az idézett törvény 31. §-ának ezen törvényjavaslat szerinti módosítása folytán, az 52. §-ban előforduló idézet kiigazítása vált szükségessé. A12.§-loz. Az 1879. évi XXXVI. t.-czikk 55. §-ának első bekezdésében előforduló ezen szó elé: »lőterek« ezen jelző:»elemi« felveendő volt, minek indokolását a következőkben van szerencsém előadni: Ezen bekezdés eddigi szövege szerint minden lőtér, tehát a nagy távolságokra való lövésekhez szükséges lőterek, valamint a harczászati lőterek is azon mellékszükségletek közé tar^toztak, melyeknek rendelkezésre bocsátását a katonai igazgatás, az 1879. évi XXXVI. t.-cz. 7. §-a alapján igényelhette és melyekre nézve a tulajdon- vagy használati jog a szükséghez képest, esetleg közigazgatási kisajátítás alkalmazásával is volt megszerezhető. Minthogy azonban a csapatok kiképzésének érdekei megkívánják, hogy ezen nagyobb lőgyakorlatok helyszíne gyakrabban változtattassék és e mellett a gazdászati szempontok is az ellen szólnak, hogy az ily lőgyakorlatok megtartásához szükséges lőterek, akár bérlet, akár pedig vétel utján hosszabb időre megszereztessenek, ennélfogva ezen lőterek rendszerint a beszállásolási törvénynek nem 55-ik, hanem 56-ik §-a alapján vétetnek igénybe, még pedig az okozott valóságos kárnak és haszonveszteségnek megtérítése mellett. Ennélfogva az 55-ik §. első bekezdésében különösen hangsúlyozandó, hogy az abban foglalt rendelkezés az »elemi lőterek«-re vonatkozik, hogy ekként a katonai igazgatás abba a helyzetbe jusson, hogy csakis azokat a lőtereket biztosítsa, melyekre a csapatoknak a rendes viszonyok között szükségük van; — ellenben minden nagyobb és évenként csak ritkán előforduló lőgyakorlatok megtartására, a szükséges lőtereket ezen törvényjavaslat 13-ik§-a alapján vehesse igénybe. Ekként a katonai igazgatás az által, hogy az ily nagyobb lőgyakorlatok megtartására szük-r ségés lőtereket bérlet vagy vétel utján megszerezni kénytelen nem leend, eléggé jelentékeny kiadá T soktól lesz megkímélve s emellett ezen lőgyakorlatok helyszínét is könnyen megváltoztathatja, mely utóbbi intézkedés, annak folytán, hogy az eddigi eljárás mellett, nagyobb területek hosszú időre a rendes műveléstől és használattól elvonattak, kétségtelenül azon községekre KÉPVH. IROMÁNY. 1892 97. XXVI. KÖTET. 4
