Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

o70. szám. 261 Biró, bírósági hivatalnok, valamint a kir. ügyészség tagja ellen visszkereseti jog az államot csak abban az esetben illeti, ha jogerősen meg van állapítva, hogy az a cselekményük vagy mulasztásuk, mely a kártalanítás okául szolgált, fegyelmi vétség vagy bűncselekmény. A Tonatkozó igény a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás folyamán, esetleg polgári per útján érvényesítendő. Mások ellen az államkincstár visszkereseti jogát a jelen §. második bekezdésében megállapított megszorítás nélkül érvényesítheti. 589. §. Az, a ki hamis váddal vagy hamis tanuzással, úgyszintén az a közhivatalnok, a ki az 1878. évi V. t.-czikk második része X. vagy XLII. fejezetében foglalt bűncselekmények valamelyikével másnak ártatlanul való elítélését, vagy előzetes letartóztatását, illetőleg vizsgálati fogságát okozta: teljes kárpótlással tartozik ama vagyoni kárért, mely az elítéltet vagy fogva tartottat ennek folytán érte, a mennyiben a kártalanításra való igény meg van állapítva (587. §.) és a kár az 580. §. alapján adott kártalanítás összegét meghaladja. A kártalanításra jogosult ebben az esetben kárpótlás helyett két ezer koronáig terjedhető fájdalomdíjat követelhet, a melynek összegét a bíróság belátása szerint határozza meg. XXXII. FEJEZET. >ÖWSL'-*\ Záróhatározatok. í^x^JS) 590. §. Jelen törvény életbeléptével a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak és a szokásjognak e törvénynyel ellenkező megállapításai hatályukat vesztik. 591. §. A jelen törvény a jövedéki kihágásokra vonatkozó ügyekben nem alkalmazandó. 592. §. A jelen tőrvény életbeléptének idejéről és az átmeneti intézkedésekről külön életbeléptető törvény rendelkezik. A jelen törvénynek végrehajtásával az igazságügyi miniszter van megbízva. Budapesten, 1895. évi május hó 4-én. Erdély Sándor s. k. m. Mr. igazságügyi minis»ter.