Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-844. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879-ig évi XXXVI. törvényczikk némely szakaszának módositása tárgyában
18 844. szám. Hasonló emelkedés tapasztalható a más havidíjasok lakásainak és a mellékszükségleteknek téritési díjaiban az egész vonalon, vagyis a bérszab.K mint a 10 osztályában; — ezenfelül pedig a beszállásolási költségeket növelte még az is, hogy több községet, a kimutatott lakbérek alapján, magasabb bérosztályba^ kellett sorolni. Ezen következetes béremelkedésnek természetes következménye az lett, hogy a már rendelkezésre álló laktanyák- és fióklaktanyákban lévő lakások és mellékszükségletek után járó téritési díjak is folytonos emelkedést mutattak. A beszállásolási költségeknek ezen folytonos emelkedése leginkább kitűnik azon körülményből, hogy a közös hadsereg évenkénti elhelyezési költségei, melyek az 1879-ik évi XXXVI. törvényczikk hatálybalépte után csak 5 millió forintra rúgtak, most már 12 millió forintnyi összegre emelkedtek. A bérszabásszerü téritési tételeknek minden bérosztályban időszakról-időszakra történt ezen emelkedése és a beszállásolási költségeknek ebből folyó növekedése szükségessé tette, miszerint a monarchia két államának kormányai módot keressenek arra nézve, hogy a beszállásolási költségeknek következetes és a mint már kimutattam, jelentékeny emelkedése korlátoztassék. Az érdekelt kormányok között ez irányban folytatott tárgyalások eredménye a jelen törvényjavaslat. E törvényjavaslat a beszállásolásról szóló 1879-ik évi XXXVI. törvényczikk 3., 4., 5., 6., 17., 30., 31., 33., 34., 52., 55. és 56. §-ainak, valamint F) kimutatásának részben vagy egészen való módositását foglalja magában; s néhány, a gyakorlati szükségesség által indokolt új rendelkezést is tartalmaz. Áttérve a részletekre, e tekintetben a következőket bátorkodom kiemelni: A 2. §-hog. Ezen szakasz a beszállásolási törvény 3. §-ának tulajdonképen csakis formaszerü módositása, és pedig azért, mivel a jelenlegi törvény e szakasza csakis annyiban igényel módosítást, a mennyiben az abban előforduló csapattestek és osztályok tekintetében, az időközben beállott szervezeti változások figyelembe veendők voltak. A 3. §-hoz. Ezen szakasz módositása azon oknál fogva terveztetik, mivel a jelenlegi szövegben előforduló »hadsereg« szó elé ezen jelző: ->közös« felveendő volna; — továbbá kívánatosnak látszik, hogy a beszállásolási törvény hatálya a népfölkelésré is kiterjesztessék, mert habár a népfölkelési csapatok béke idején nem is állanak fenn és csupán háború idején alakittatnak s a beszállásolási törvény a háború esetében előálló e nemű szükségletekre nem vonatkozik, — ezen intézkedést mégis azon körülmény teszi indokolttá, hogy a népfölkelési ügyek intézése már békében is nemcsak irodai munkát okoz, hanem a háború esetén alakitandó népfölkelési csapatok részére előre beszerzendő felszerelés stb. raktárolásáról is már békében kell gondoskodni, minélfogva a népfölkelés czéljaira már békében is szükségeltetnek irodai és raktárhelyiségek. Ily körülmények között mellőzhetetlen oly törvényes intézkedés, mely a honvédelmi ministert ezen helyiségek rendelkezésre bocsátásának követelésére felhatalmazza. A 4. §-hos. Az 1879-ik évi XXXVI. tövényczikk 5-ik §-ának c) és d) pontjai összekötendők volnának, nehogy a fióklaktanyának külön d) pont alatt való felemlítése azon téires felfogásra és következtetésre szolgáltasson alkalmat, hogy fióklaktanyák csakis akkor volnának követelhetők, mikor (rendes) laktanyák megszerzése nem sikerülne. . •
