Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám. 235 A letartóztatás elrendelése ellen perorvoslatnak nincs helye. A letartóztatott biziosíték mellett szabadlábra nem helyezhető. Kiadatás iránti alakszerű megkeresés nélkül is helye van a letartóztatásnak, ha a késedelem veszélylyel jár és ha a külföldi hatóság elfogatóparancsot bocsátott ki s erről a belföldi hatóságot átirattal vagy táviró útján értesítette. A letartóztatott egyén szabadlábra helyezendő, ha az alakszerű megkeresés a letartóztatás foganatba vételétől számított következő határidők alatt nem érkezik ahhoz a törvényszékhez, mely a letartóztatást elrendelte: egy hónap alatt, ha az állam, melynek részéről a megkeresés történt, a magyar állammal határos, — hat hét alatt, ha az más európai állam, — és három hónap alatt, ha Európán kívül fekszik. A 27. §. szerint illetékes tőrvényszék sürgősen kinyomozlatja, hogy fenforognak-e a kiadatás feltételei. A nyomozás befejezésével ugyané törvényszék a kir. ügyészségnek és a kiadatni kért egyénnek nem nyilvános ülésben való meghallgatása után véleményes jelentést tesz az igazságügyi miniszterhez s egyúttal felterjeszti az ügy iratait. A letartóztatott egyént, a jelen §. hatodik bekezdésének esetén kívül, csak az igazságügyi miniszter határozata alapján lehet szabadlábra helyezni. XXV. FEJEZET. Eljárás az 1878. évi V. töryényczikk 62. §-a esetében. 477. §• Az 1878. évi V. törvényczikk 62. §-ában meghatározott amaz esetben, melyben a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg: a kir. ügyészség vagy a magánvádló a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat, illetőleg a minták vagy lemezek elkobzásának és megsemmisítésének birói kimondását a 24. §. szerint illetékes törvényszéknél kéri. A törvényszék e kérelem következtében a főtárgyalásra határnapot tűz ki s arra lehetőleg megidézi azokat is, a kiknek az elkobzandó és megsemmisítendő tárgyakra netán igényök van. Ezek a vádlottat illető jogokat gyakorolják és a főtárgyalásra maguk helyett ügyvédet is küldhetnek. Meg nem jelenősök vagy képviseltetésök hiánya nem akadályozza az eljárást és ítélethozást. Ha az elkobzandó és megsemmisítendő tárgyra igénynyel birok ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak: részökre hivatalból védő nevezendő ki, s a főtárgyalásra ez idézendő meg. A főtárgyalás a XVIII. fejezet rendelkezései szerint megy végbe, de az ítélet csak az elkobzás és megsemmisítés kérdésére és a költségek megállapítására szorítkozik. Az ítélet ellen a felek felebbezéssel élhetnek a kir. ítélőtáblához. Ennek határozata végérvényes. 478. §. A jogerős ítélet valamennyi bírósággal, továbbá a közigazgatási hatóságok értesítése végett a belügyi miniszterrel is közlendő. Bármely bíróság, kir. ügyészség vagy rendőri hatóság lefoglalhatja az ítéletben elkobzandónak kimondott tárgyat, s a mennyiben az Ítélet megsemmisítést rendelt el és jogerőssé vált, a megsemmisítést is foganatosíthatja. so* ..