Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

212 870. stóm. 384. §. Alaki semmiségi okok: 1. ha az ítélőbiróság nem volt törvényesen alakítva; 2. ha a törvény szerint kizárt biró (64., 66. §§. és 65. §. első és második bekezdés) tagja volt az ítélőbiróságnak; 3. ha az ítélethozásban oly biró is részt vett, ki nem volt jelen az egész főtárgyaláson; 4. ha az ítélőbiróság hatáskörét túllépte, vagy hatásköréhez tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak mondott ki; 5. ha a bíróság oly szabálytalanságot vagy mulasztást követett el, melyet a törvény semmiség terhe alatt tilt; 6. ha a főtárgyalást oly egyén jelenléte nélkül tartották meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetetlennek nyilvánítja; 7. ha a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki; 8. ha a perorvoslatot használónak ellenzése daczára a főtárgyalás alatt valamely semmis vallomásról vagy vizsgálati cselekményről felvett vagy oly iratot olvastak fel, melyet a törvény szerint nem volt volna szabad felolvasni; 9. ha a bíróság a perorvoslatot használónak a főtárgyaláson tett indítványa felett nem határozott vagy indítványa ellenére, illetőleg ellenzése daczára a főtárgyaláson oly közbenszóló határozatot hozott, mely a törvénynek a vád vagy a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sértette meg, illetőleg tévesen alkalmazta; 10. ha az ítéletnek rendelkező része érthetetlen, vagy ha az indokolás az ítélet rendelkező részének ellenmond; 11. ha az ítélet törvényszerű vád nélkül van hozva, vagy a vád tárgyát nem meríti ki. A 281. §. alapján csak az esetben van helye perorvoslatnak, ha a vádlott vagy védője a közvetlen idézés elrendelése miatt a törvényszéktől a főtárgyaláson eredmény nélkül kért orvoslást. A 281. §. alapján érvényesíthető, valamint az 5., 8. és 9. pontokban megjelölt semmiségi okok sem a vádlott terhére, sem javára nem érvényesíthetők, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az ítéletre nem volt befolyással. A főtárgyaláson tett intézkedés, elkövetett mulasztás, vagy hozott közbenszóló határozat ellen nem használható perorvoslat, ha azt az illető fél a sérelmes intézkedés megtétele vagy a mulasztás elkövetése alkalmával, illetőleg a sérelmes közbenszóló határozat kihirdetésekor azonnal be nem jelentette. A jelen §-ban felsorolt semmiségi okok közöl az 1., 3., 4. és 6. pontban megjelöltek mindig, a 11. pontban körülirt pedig akkor, ha a bíróság törvényes vád nélkül állapította meg a vádlott bűnösségét és büntetését, hivatalból veendők figyelembe. 385. §. Anyagi semmiségi okok: 1. ha a bíróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta ama kérdésekben: a) hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja-e valamely bűncselekmény tényálladékát; b) hogy a bűncselekményt a büntető tőrvényeknek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni;